Gyönyörű kastély és Marsot idéző bauxitbánya – Csákvár és a Vértesalja csak rád vár

Budapesttől alig egy órára, a Vértesalján található a bájos kis település, Csákvár, amely kulturális és természeti különlegességei miatt is izgalmas úti cél lehet egy hétvégére, hiszen számos izgalmas látnivaló és program kínálkozik, menjünk akár családdal, akár barátokkal, vagy csak kettesben.

Csákvár és a Vértesalja kincsei

A település a XVIII. században került az Esterházyak tulajdonába, ahol ma is láthatjuk a család arisztokrata kúriáját. A klasszicista stílusú épület – amely Fellner Jakab tervei alapján épült – stílusában a fertődi kastély mintáját követte, bár később többször is átépítették.

A 365 helyiséges kastélyban könyvtár, színházterem, képtár, vadászterem és egy kápolna is volt. Az egykori istállók helyén ma konyha és ebédlő kapott helyet. Az épületben 1954 óta TBC kórház működik.

A kastélyt körülölelő 77 hektáros angolparkot Isidore Canevale olasz-francia építész tervezte 1779-ben. A kertben különleges fafajták találhatók, de számos 200 éves hatalmas platán és vadgesztenye ad árnyat.

Csákvár másik nevezetessége a Csákvár Emlékház és Tűzoltó torony, amely az egykor itt működő tűzoltóság szertárépülete volt. Ma állandó kiállításoknak biztosít otthont, elsősorban a Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot bemutató anyagnak.

A csákvári fazekasok

Csákvár egykor a Dunántúl meghatározó fazekasközpontja volt, ahol az 1600-as évektől működtek fazekasok. A XIX. századra híres céhközpont lett a város, ahová messze földről érkeztek a legények mesterséget tanulni.

A város fazekas népművészete ma is kiemelkedő szerepet tölt be, jóllehet, az egykor magas szinten virágzó ipar napjainkra kissé háttérbe szorult. A mesterség múltját a Fazekasházban lehet megtekinteni.

Gánt vörös holdbéli tája

Csákvártól nem messze fekszik Gánt, amely elsősorban egykori bauxitbányájáról nevezetes, amely napjainkban a különleges terepek iránt vonzódó turisták kedvelt helyszíne, hiszen az egykori bánya leginkább egy kies, marsbeli tájra emlékeztet.

Gánton 1920-ban fedezték fel a bauxitot, amely így Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye lett. Az első külszíni bányát 1926-ban nyitották meg, és egészen 1962-ig működött. A település szélén található Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum 1976 óta várja a bányászat múltja iránt érdeklődőket.

Ma a Bauxitföldtani Parkban egy 13 állomásból álló, 3,5 kilométer hosszú tanösvény várja a kirándulókat, de akár a kisgyerekes családokat is, ahol betekintést nyerhetnek a régió földtörténeti múltjába, illetve a bauxit telep kialakulásába.

Szintén Gánton, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található a Vértes második leghosszabb barlangja, a Gánti-barlang, amelynek mélyéről régészeti leletek is előkerültek, így régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. Látogatni azonban kizárólag a Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével lehet. 

Az alábbi videóban megismerheted a gánti bauxitbányát:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: