Top 8 varázslatos világörökségi helyszín hazánkban – Magyarország látványosságai, ahogy még sosem láttad

Top 8 varázslatos világörökségi helyszín hazánkban – Magyarország látványosságai, ahogy még sosem láttad

UNESCO
PUBLIKÁLÁS: 2025. november 16. 08:15
1972. november 16-án egy felbecsülhetetlen értékű megegyezés született, amely a világ kulturális és természeti örökségének védelmét szolgálja. Az UNESCO által e napon elfogadott Világörökségi Egyezmény garantálja a természetvédelem és a kulturális javak megőrzésének szükségességét.

Az UNESCO Világörökségi Egyezmény lehetővé teszi, hogy a világ legértékesebb helyszínei ne csak múzeumi tárgyak legyenek, hanem megélhető élményt nyújtsanak minden látogató számára. Ezek a helyszínek egyszerre őrzik múltunkat, mutatják kultúránk gazdagságát, és inspirálnak a természet és a történelem szépségeinek felfedezésére.

Az UNESCO Világörökségi Egyezmény elfogadása után Hollókő lett Magarország első világörökségi helyszíne
Hollókő, amely Magyarország első Világörökségi helyszíne volt (1987), miután az UNESCO 1972. november 16-án elfogadta a Világörökségi Egyezményt
Fotó: wikipedia

Az UNESCO Világörökségi Egyezmény létrehozása

Mindig is közel éreztem magamhoz az UNESCO Világörökségi helyszíneket, az egész emberiség számára kiemelkedő jelentőségű kulturális és természeti értékek megőrzésének fontosságát, hiszen e program nélkül a jövő generációi már nem biztos, hogy élvezhetnék azokat.

Bárhová is mentem, utaztam, valami megmagyarázhatatlan belső késztetés mindig e helyszínek felé vitt, ahol egyszerre élvezhettem kulturális, történelmi, természeti és élményértékeiket. Átélhettem általuk a történelem és kultúra élményszerű megtapasztalását, esztétikai élményt nyújtottak, kielégítették a kíváncsiságomat, tanultam belőlük, és maradandó élményt nyújtottak.

UNESCO Világörökségi Egyezmény elfogadása után a budapesti Duna-part lett Magarország második világörökségi helyszíne
Budapest Duna‑parti látképe a második világörökségi helyszíne volt hazánknak
Fotó: wikipedia

Aztán amikor mélyebben is foglalkozni kezdtem a szervezet, illetve az egyezmény történetével, létrehozásának, születésének körülményivel, megdöbbenve tapasztaltam azt a különös véletlen egybeesést, ami e helyszínekkel, a megőrzésük fontosságával engem örökre összeköt, mégpedig a dátumot, amelyen az UNESCO elfogadta a Világörökségi Egyezményt: 1972. november 16.

Ez a dátum pedig az én születésnapom is. Azt hiszem, valóban nincsenek véletlenek.

UNESCO Világörökségi Egyezmény elfogadása után a Fertő-tó lett Magarország hetedik világörökségi helyszíne
A 2001-ben az UNESCO Világörökségi listára felvett Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj területén Magyarország Ausztriával osztozik (Fertőszéplak)
Fotó: wikipedia

Így aztán nem telik el év anélkül, hogy a születésnapomon ne gondolnék a Világörökségi Egyezményre, illetve a világörökségre is, és ne adnék hálát azért, hogy ennek köszönhetően hány és hány felbecsülhetetlen érték őrződött meg az elmúlt 53 esztendőben.

Magyarország UNESCO Világörökségi helyszínei

Közös születésnapunk apropóján ezúttal a magyarországi UNESCO Világörökségi helyszíneket látogatjuk végig, még ha csak virtuálisan is.

  • Hollókő (felvétel éve: 1987)
    Hollókő palóc hagyományokat őrző ófalujával és annak környékével olyan látványt nyújt, mintha egy egy időtlen falusi világba csöppentünk volna vissza az időben. Az utcák két oldalán sorakozó házak, a tornácos épületek és a templom együtt mutatják a XX. század előtti idők agrár‑falusi életformáját. A falu ma is élő közösség számára ad otthont, így a látogatás egyben kulturális érintkezés is – kézműves boltokkal, helyi étkezési lehetőségekkel, autentikus hangulattal. 
Hollókő az UNESCO Világörökségi Egyezmény védelme alá tartozik
Hollókő temploma, amelyet közadakozásból építettek feltehetőleg 1889-ben, majd miután 1909-ben leégett, újjáépítették
Fotó: wikipedia
  • Budapest Duna‑parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (felvétel éve: 1987)
    Budapest lenyűgöző panorámával fogad: a Duna két partja, az impozáns Parlament, a budai vár és az Andrássy út együtt alkotják ezt a különleges világörökségi helyszínt. A Budai Várnegyed szűk utcái, gótikus és reneszánsz stílusú épületei, valamint a látványos kilátás egyszerre fedik fel a város történetét és építészeti gazdagságát. A Duna hídjai, köztük a Lánchíd, mely 1839–49 közötti építésével Buda és Pest egyesítésének szimbóluma, a világ egyik legszebb városképével büszkélkedő városává teszik Budapestet.
A budapesti Duna-parti látkép az UNESCO Világörökségi Egyezmény védelme alá tartozik
Budapest Duna‑parti látképe számos nevezetes épülettel büszkélkedik, többek között a Mátyás templommal, illetve a budai református templommal
Fotó: Jakub Halun / wikipedia
  • Az Aggteleki‑karszt és a Szlovák‑karszt barlangjai (felvétel éve: 1995)
    Ez a több száz barlangot tartalmazó természetvédelmi terület Magyarország és Szlovákia közös világörökségi helyszíne – a­ barlangrendszer geológiai, paleontológiai és történeti szempontból is ritkaság. A látogatható részek – mint a „Baradla‑barlang” – lenyűgöző álló és függő cseppkövek, valamint jégbarlangok formájában mutatják be a földtörténeti idők folyamatát. Egy túra a barlangban lehet kalandos, akár edukatív is – alkalmas arra, hogy a modern ember közelebb kerüljön a természetben rejlő titkokhoz.
Az Aggteleki-karszt az UNESCO Világörökségi Egyezmény védelme alá tartozik
Az Aggteleki-karszt egyik leghíresebb barlangja, a jósvafői Baradla-Domica-barlangrendszer
Fotó: wikipedia
  • Pannonhalmi Bencés Főapátság (felvétel éve: 1996)
    A 996 körül alapított és ma is működő Pannonhalmi Apátság Magyarország egyik legjelentősebb szerzetesi központja. Az épületegyüttesben román, gótikus és barokk stílusú részek váltják egymást, a könyvtárban pedig értékes kéziratokat és ősnyomtatványokat őriznek. A látogatók számára a dombtetőn álló apátság nem csupán történelmi érdekesség, hanem spirituális központ is: nyugalmat és panorámát is kínál – ideális célpont egy elvonuláshoz, vagy csak a napi rohanás elől kiszakadáshoz.
A pannonhalmi főapátság az UNESCO Világörökségi Egyezmény védelme alá tartozik
A Szent Benedek-rendi Pannonhalmi Bencés Főapátság barokk és klasszicista stílusú épülete ma is működő monostor
Fotó: wikipedia
  • Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (felvétel éve: 1999)
    A Hortobágyi puszta Európa legnagyobb egybefüggő természetes füves térsége, ahol a hagyományos állattartás és legeltetés ma is élő gyakorlat. A térség híres állatfajtái – például a szürke marha, a rackajuh, vagy a mangalica – és a kilenclyukú híd látványa egyaránt a múlt és a természet harmonikus együttélését idézik. Egy hortobágyi pusztai látogatás ideális arra, hogy kiszakadjunk a rohanó nagyvárosi mókuskerékből, és átérezzük a végtelen horizontot, a puszta szabadságát – akár egy napra, akár hosszabb időre.
A Hortobágy az UNESCO Világörökségi Egyezmény védelme alá tartozik
Somogyi Árpád: Vízhordók szobra a hortobágyi kilenclyukú híd mellett
Fotó: wikipedia
  • Pécsi Ókeresztény Sírkamrák (felvétel éve: 2000)
    A Pécs‑belváros közelében található ókeresztény sírkamrák az egykori római provinciabeli közösség temetkezési és liturgikus hagyományait őrzik. A freskókkal díszített kamrákban Ádám és Éva, Noé, illetve apostolok is megjelennek – a vizuális ábrázolások és építészeti megoldások együtt egy ritka időutazás érzését kínálják. A helyszín ideális azok számára, akiket az őskeresztény művészet, a római kor és a régészeti élmények vonzanak.
A a pécsi ókeresztény sírkamrák az UNESCO Világörökségi Egyezmény védelme alá tartozik
A pécsi ókeresztény sírkamrák egy, a IV. századból fennmaradt késő római kori nekropolisz, ahová Sopianae ókeresztény lakói temetkeztek
Fotó: wikipedia
  • Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (felvétel éve: 2001)
    A Fertő‑tó környéke – amelyen Magyarország és Ausztria osztozik – kultúrtájként különleges találkozása a természetnek és az emberi beavatkozásnak. A nádasokkal kísért, enyhén sós tó mellett madárvonulási útvonalak futnak, a környező falvak pedig évszázados szőlőtermeléssel, borral és építészettel tükrözik a térség lakóinak és kultúrájának fejlődését. Látogass el ide, ha szereted a szabadtéri élményeket, a madárlest, ugyanakkor értékeled a táj és az emberi kéz alkotta harmóniát is.
A Fertő-tó az UNESCO Világörökségi Egyezmény védelme alá tartozik
A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj UNESCO Világörökségi védelmét népi építészetével, műemlékeivel, régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával, változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki
Fotó: wikipedia
  • Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (felvétel éve: 2002)
    Tokaj‑Hegyalja a világ egyik leghíresebb borvidéke, ahol a szőlőművelés és a borkészítés évszázadok óta meghatározza a táj arculatát és az emberek életét. A lankás dombok, borospincék, kisvárosok és az ismert „tokaji aszú” mind-mind olyan jelképek, amelyek egyedülálló élménnyé teszik az ide látogatást. Itt belekóstolhatunk a térség történelmébe, kultúrájába – és ha kedvünk tartja, fejedelmi borába is. 
Világörökségi Egyezmény a Tokaji borvidéken
A Tokaji borvidék 1737 óta a világ első zárt borvidéke
Forrás: wikipedia

További érdekességekért a témában nézd meg az alábbi videót:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.