A Gellért-hegy látnivalói: eldugott mesebeli részletek, amiket még tuti te sem ismertél

Budapest szívében, a Duna büszke őreként magasodik a Gellért-hegy, a főváros egyik legikonikusabb pontja. Szinte nincs olyan budapesti vagy magyar ember, aki ne hallott volna róla, aki ne csodálta volna már meg a tetejéről elénk táruló panorámát.

Gellért-hegy legszebb része: ezt neked is látnod kell

A felszín alatt, a jól ismert látnivalókon túl, a hegy mélyén gazdag történelem, rejtett titkok és lenyűgöző legendák rejtőznek, melyek sokak számára ismeretlenek. Fedezzük fel együtt ennek a különleges helynek a valódi varázsát!

Történelmi mozaikok: a múlt emlékei 

A Gellért-hegy története mélyen a magyar múltban gyökerezik. Már az őskorban is lakott terület volt, de igazi jelentőségre a kereszténység felvétele után tett szert. Nevét Szent Gellért püspökről kapta, akinek tragikus sorsa összefonódott a hegy történetével. A legenda szerint 1046-ban a lázadó pogányok egy hordóba zárták és a hegyről a mélybe lökték. Bár a történet szomorú, a hegy azóta is őrzi a szent emlékét.

A középkorban a hegyoldalakat szőlőskertek szőtték át, a török hódoltság idején pedig stratégiai fontossága miatt erődítések épültek rajta. A Habsburg uralom alatt a védelmi rendszert tovább erősítették, melynek egyik markáns emléke a Citadella, amely jelenleg felújítás alatt áll.

A Gellért-hegy látnivalói: vétek lenne kihagyni

A Gellért-hegy – amely a Duna két partjaként már önmagában is az UNESCO Világörökség része – számos olyan látnivalót kínál, amelyekért érdemes felkapaszkodni a csúcsra, vagy kényelmesebben, felautózni, buszozni.

A Citadella

A hegy legmagasabb pontján trónoló Citadella egykor katonai erődítményként szolgált. Ma már inkább kilátóként funkcionál, ahonnan páratlan panoráma nyílik Budapestre. A Duna kanyarulatai, a pesti oldal épületei innen csodálhatók meg a legjobban.

A Citadella területén található a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotása, egy 14 méter magas nőalak, aki egy pálmaágat tart a magasba a szabadság és a függetlenség szimbólumaként. A szobor modellje Gaál Erzsébet volt, egy fiatal ápolónő. Kisfaludi Strobl egy villamosmegállóban figyelt fel rá, és kérte fel, hogy álljon modellt a szabadságot jelképező nőalakhoz. A szobor Budapest egyik legismertebb szimbólumává vált.

Eredetileg a második világháború utáni felszabadulás emlékére emelték, hálául a szovjet hadseregnek. Az idők során a szobor jelentése átalakult, ma már sokkal inkább Budapest és Magyarország szabadságának általános jelképeként tekintenek rá.

A Gellért-szobor

A hegy északi lejtőjén, a monumentális vízesés fölött, az Erzsébet hídra letekintve áll Szent Gellért püspök bronzszobra, Jankovits Gyula alkotása, melyet 1904-ben avattak fel.

A püspököt áldásra emelt jobb kézzel ábrázolja, baljában pedig egy keresztet tart. A szobor talapzatán domborművek láthatók, melyek Szent Gellért életének fontosabb eseményeit örökítik meg, köztük a pogányok általi meggyilkolását is. A szobor nem csupán egy történelmi személyiség emléke, hanem a kereszténység magyarországi elterjedésének is szimbóluma.

A hegy mélyén rejlő titok: a Gellérthegyi Gruber József víztároló

Bár a nagyközönség számára általában nem látogatható, a Gellért-hegy gyomrában Budapest legnagyobb víztározója rejtőzik. Ez a mérnöki remekmű – mely 1974-80 között épült, és két medencéje egyenként 40 000 köbméter tárolókapacitású, összfelülete 2 x 5000 négyzetméter, a födémszerkezetet pedig 2 x 106 hatalmas pillér tartja – a város vízellátásában játszik fontos szerepet, és rávilágít a hegy rejtett funkcióira is.

Noha a víztározó általában valóban nem látogatható, minden évben a víz világnapján, március 22-én a nagyközönség számára is nyitva van, érdemes ilyenkor felkeresni.

A víztározó felett alakították ki a Gellérthegyi Víztározó Parkot, ahonnan elképesztő kilátás nyílik a Tabánra, a Budai Várra és Pestre, illetve szintén itt találjuk a Filozófusok kertjét, ahol a világtörténelem legnagyobb gondolkodóinak állítottak ily formán emléket. A Gellért-hegynek ez a szeglete kevésbé felkapott a turisták körében, így kellemesebb helyszín akár egy piknikezésre is.

Építészeti gyöngyszemek és zöld oázisok:

Gellért Gyógyfürdő

A hegy lábánál elhelyezkedő Gellért Gyógyfürdő Budapest egyik legimpozánsabb szecessziós épülete. 1918-ban nyitotta meg kapuit, és látogatóit díszes belső tereivel, gyönyörű mozaikjaival és a gyógyvíz jótékony hatásával nyűgözi le. Számos medencéje és gőzfürdője kínál kikapcsolódást és gyógyulást egyaránt. A szálloda jelenleg felújítás alatt áll, csak a fürdő működik, várhatóan azonban azt is felújítják.

Sziklatemplom (Szent István barlang)

A Gellért-hegy oldalában, egy természetes barlangban alakították ki a különleges hangulatú Sziklatemplomot, melyet a pálos rend foglalt el a XX. század első felében. A templom belső tere sziklaképződményekkel díszített, egyedi atmoszférát teremt az istentiszteletekhez, a látogatáshoz, de akár az elmélyüléshez is.

A templom fölötti kilátórészt egy hatalmas kereszt díszíti, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Gellért Gyógyfürdő, és a Szabadság híd környékére, illetve a pesti oldalra. A kereszt mögött, a meredély szélén található Budapest talán legtöbbet fotózott fája, egy mandulafa, amely minden tavasszal, amikor virágba borul, fotósok és turisták ezreit csábítja Gellért-hegyre.

A Weichinger Károly által 1932-34 között tervezett kolostorépületet a második világháború után – amikor a rendszer feloszlatta a szerzetes rendeket – elvették a pálosoktól, helyükre az Állami Balettintézet kollégiumát telepítették. A templomot és a kolostort 1990-ben kapták vissza a pálos atyák. A kolostor előtti keskeny kertrészre pedig 1932-ben egy úgy nevezett Pávakertet terveztek, de végül a környékbeli lakosság megtorpedózta a madarakat, azok zavaró éjszakai rikácsolása miatt.

A Gellért-hegy legendái

A Gellért-hegyet nem csupán különleges megjelenése és történelme teszi különlegessé, hanem a hozzá kapcsolódó legendák is. A legismertebb természetesen Szent Gellért vértanúságának története, mely a hegy nevének eredetét is magyarázza. 

A monda szerint 1046-ban, a pogány lázadások idején, Gellért püspököt, aki István király térítő munkáját segítette, elfogták. A legenda legelterjedtebb változata szerint a lázadók egy kocsira rakták, majd egy meredek szikláról, a mai Gellért-hegy oldaláról a mélybe lökték. Egyes leírások hozzáteszik, hogy a püspököt előtte megkövezték, illetve egy szögekkel kivert hordóba zárták és úgy gurították le a hegyről a Dunába. 

Bár a hordós történet élénken él a köztudatban, a történészek valószínűbbnek tartják, hogy a püspököt egyszerűen letaszították a hegyről. A tragikus esemény emlékét őrzi a hegy neve és a róla elnevezett szobor is.

Egy másik érdekes legenda a tündérek barlangjáról szól. A néphit úgy tartja, hogy a hegy mélyén tündérek laktak, akik éjszakánként előjöttek táncolni és énekelni. Egyesek úgy vélik, hogy a Sziklatemplom barlangjai adtak otthont ezeknek a mesebeli lényeknek.

Emellett sokan mesélnek a hegy alatti titkos alagutakról és járatokról, melyeket állítólag a törökök vagy éppen a második világháború idején használtak. Bár ezeknek a történeteknek nincs valóságalapjuk, hozzájárulnak a hegy misztikus hangulatához, történetéhez. 

Nézd meg felülnézetből is: