Varázslatos indiailótuszok várnak ránk a szegedi füvészkertben

Füvészkert
PUBLIKÁLÁS: 2022. július 28. 12:20

Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állományával (Nelumbo nucifera), és a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágával ismerkedhetün meg, ha ellátogatunk a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjébe július 30-án és 31-én. A kétnapos rendezvények növény ismertető előadások, tánc-, jóga- és harcművészeti bemutatók is lesznek.

Indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a Füvészkertben Forrás: Zalatnai_Márta / Szegedi Tudományegyetem Füvészkert / FB

A botanikus kert látogatói megcsodálhatják a lótuszos tavat, amely a japán kertnek is része. A rendezvény névadó növénye, az indiai lótusz ilyenkor látható teljes pompájában. A látogatókat a lótuszos tónál a víztükör fölé magasan kiemelkedő sötét rózsaszín lótuszvirágok tömege fogadja. A tó szigetének teaháza pedig kellemes kitekintő és pihenőhelyet kínál e különleges látvány befogadásához - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A programok szombaton és vasárnap is közös jógázással indulnak. Ezután a kert különböző helyszínein, az rendezvényre fölállított színpadon, a mediterrán üvegházban, a lótuszos tó partján, és a műsorsátorban koncertek, előadások, tánc- és harcművészeti bemutatók várják a látogatókat. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kalligráfia és a lótuszfestés rejtelmeivel, részesei lehetnek japán, kínai vagy koreai teaszertartásnak, különféle jógákat és meditációs technikákat próbálhatnak ki, illetve bekapcsolódhatnak egy tajcsi-foglalkozásba is.

A kertben kétóránként lótusztúra indul, melyen az arborétumban nevelt távol-keleti növényeket, így a lótuszt is bemutatják a füvészkert munkatársai, szombaton és vasárnap egy-egy kellemes sétán pedig Japán őshonos növényvilágáról és a japánkertek sajátosságairól is szó esik majd.

A fűvészkert büszkeségei

Az indiai lótuszok a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjének büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. Az állomány csaknem egyidős a botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.

A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva, főzve, sütve fogyasztják, megszárítva lisztet őrölnek belőle, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.