Egy késő középkori feltárás, amire Győrön kívül még a régészek sem számítottak

Mostanában egyre többször kerülnek elő római kori és középkori leletek, kincsek és építmények, melyekről a sajtónak is beszámolnak az illetékes intézmények. Legutóbb egy római kori hajórocsban találtak nem mindennnapi értékeket, előtte pedig egy borz (!) ásott ki ókori kincseket a föld alól. Sőt nemrég hatalmas mennyiségű békacsontvázra bukkantak Angliában.

Pár napja pedig egy győrsági építkezéshez hívtak szakembereket, ahol a földréteg több érdekességet rejtett, mint a helyszínre kiérkező régészek gondolták volna. Az egyik legérdekesebb lelet az a három sírgödör volt, amelyben a középső csontváz minden bizonnyal egy férfié.

Két tárást pedig most próbálják azonosítani, mivel a három temetkezés nem egyszerre került a sírgödörbe. A sírokban fekvő csontvázakon korabeli viselet maradványait, körülöttük gombokat és ruhakapcsokat is találtak a múzeum szakemberei.

A késő középkori, kora újkori településrészletet egy valamivel több mint száz négyzetméteres területen tárták fel. Viszonylag ritkán fogható meg ez a korszak a városon kívül - nyilatkozta a Kisalföld.hu-nak Ujvári Ferenc, a múzeum régésze és a feltárás vezetője.

Ehhez kemence is csatlakozott, és tapasztott padló maradványait is meg lehetett benne figyelni. A szakemberek szorgos munkával megtisztították a földtől a kemence maradványát, amely tapasztott platnival, a platni alatt kerámiatöredékekből kirakott hőtartó réteggel rendelkezett.

A szakember kifejtette, hogy egy ilyen, általa konzervatívnak nevezett, az őskortól ismert épülettípus előkerülése ebben a korszakban meglepő, hiszen ekkor, a 16–17. században már fejlettebb lakáskultúráról beszélhetünk. Elképzelhető, hogy nem lakóház, hanem műhely vagy melléképület funkciót tölthetett be. A lemélyedő rész körülbelül nyolc négyzetméteres kiterjedésű, aljában a tetőszerkezetet tartó cölöplyukakkal, illetve a kemence szájánál egy nagyobb gödörrel.

A cikk további részeit megtaláljátok a Kisalfold.hu oldalán.