Ma van a Méhek napja! Összegyűjtöttünk róluk pár érdekességet

Az első hazai Méhek Napja rendezvényt 1994. április 30-án tartotta meg az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, és arra szerette volna felhívni a figyelmet vele, hogy "Tavasszal, amikor a méhek zsongnak a gyümölcsfákon, és a virágokon, az emberek elkezdik a tavaszi munkákat, és nap, mint nap találkoznak velük a kertekben, de a természetben betöltött szerepükre, védelmükre kevesen gondolnak."

Ma már talán egy kicsit jobban odafigyelünk ezekre a fontos rovarokra, de a Méhek Napján rá erősíthetünk még egy kicsit a tudásunkra, illetve sok helyen az országban mézkóstolókon és méhészeti előadásokon keresztül még jobban megérthetjük őket. Na de lássuk, hogy miért olyan hasznosak a méhek, és mit tehetünk a védelmük érdekében.

10 érdekesség a méhekről

1. A méhek a tavasz beköszöntével kitakarítják a kaptárt – ez a megtisztulásuk ideje, aztán felkészülnek az új ivadékok érkezésére, majd mikor már virágzik az erdő, mező, kirajzanak. A párzás a déli órákban, a levegőben történik. Ez az a rövid idő amikor a méhanya (vagy méhkirálynő elhagyja a kaptárt, és akár 20 herével is párosodik.

2. A Föld mezőgazdaságának hetven százaléka ma kizárólag a méhektől függ, akiknek beporzó tevékenysége nélkül a növények képtelenek lennének szaporodni. A méhek évekkel ezelőtt kerültek fel a veszélyeztetett fajok listájára, és 2019-ben az Eartwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította őket.

3. Egy aktív méhecskének másodpercenként akár 11 400-szor is rezdülhet a szárnya, amely miatt hallhatjuk a jellegzetes zümmögő hangot. A dolgozó méhek a gyűjtő szezonban átlagosan 30-45 napig élnek, és ez idő alatt kizárólag a munkára koncentrálnak. Télen, az áttelelő méhek hosszabb életűek: 4-6 hónapig is életben maradnak.

4. A méhek egy kirepülés alkalmával általában 50-1000 virágot keresnek fel – ez a szám a növények nektármennyiségétől függ. Egy-egy begyűjtőút kb. 35 percig tart, amelynek során 70 milligramm nektárt tudnak beszerezni. Éppen ezért kb. 2 000 000 virágra van szükség egy kiló méz elkészítéséhez.

5. A méhek vegetáriánusok, és télen a hideg ellen összehúzódva azt a mézet fogyasztják, amit a nyár folyamán sikerült összegyűjteniük.

6. A legidősebb méh, amelyet a tudósok borostyánba ágyazva találtak kb. 100 millió éves.

7. A méhek alap esetben nem támadnak, elsősorban a felhalmozott készleteiket védik. Általában csak a dolgozó méhek szúrnak, de ők is csak a kaptár közelében, védve a javaikat. A kaptártól távol, gyűjtőmunka közben a méhek nem támadnak, csak akkor lehet szúrást összeszedni, ha összenyomjuk őket vagy rájuk lépünk.

8. A propolisz egy ragacsos, gyantát tartalmazó anyag, amelyet a méhek "készítenek". A gyantát fenyőféléken, vadgesztenyén és más fákon, bokrokon gyűjtik, majd a kaptárban viasszal és virágporral elegyítik, és különleges váladékukkal teszik puhává. Ez az értékes anyag mintegy 60 különféle hatóanyagot, pl. B-, C-, E-vitamint, biotint, nyomelemeket, ásványi anyagokat és enzimeket tartalmaz, és többek között regeneráló és sebgyógyító hatással rendelkezik.

9. Bár színtévesztők, vagyis összekeverik a sárgát a naranccsal és a zölddel, a bíbort, az ibolyát és a pirosat pedig feketének látják, viszont érzékelik a számunkra láthatatlan ultra ibolyán túli sugárzást (UV), így tudnak tájékozódni felhős időben is. Képesek kiszámolni távolságokat és szögeket, a Nap állásához viszonyítva és a Föld görbületét is figyelembe véve.

10. Jól kifejlett szaglással rendelkeznek. A virágok illatát több kilométerről is „megérzik". Megkülönböztetik az édest, a savanyút, a sóst és a keserűt, tudják, hogy melyik a finomabb és az édesebb nektárú virágot választják.

Mi a helyzet a méhészekkel?

Magyarország nagy kiterjedésű akácerdőkkel rendelkezik, amely a magyar méhészet legfontosabb méhlegelője. Ennek ellenére hazánkban évről-évre csökken a méhészek száma, mert a méhek tartásához nagy szaktudás szükséges, és a mézelési szezon pedig lecsökkent két hónapra, tehát ezen időszak terméséből lesz csak bevétel. Magyarországon jelenleg körülbelül húszezren tartanak méhet, és a méhészek közül sokan már a következő évre készülnek fel: ellenőrzik, hogy megvan-e a méhanya, lesz-e elég helye a fiasításra, elegendő-e a népesség, és védekeznek a külső paraziták ellen.

Források: mindmegette.hu, sokszinuvidek.hu, doktormez.hu, agrarszektor.hu