Területileg a második legkisebb megyénk Nógrád, és az egyik legkevésbé felkapott is. A táj gyönyörű, mégis az országos átlaghoz képest itt építkeznek a legkevesebben. Hiába Pest megye és a főváros relatív közelsége, a turisták is igencsak elkerülik.
Jellemzően az aprófalvas megyék közé tartozik, miután 77 olyan települése van, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt, maga a megyeszékhely, Salgótarján népessége nem éri el a 35 ezret. A második legnagyobb nógrádi város, Balassagyarmat lélekszáma (14,8 ezer körül van). Nógrád egészen az 1990-es évekig meghatározó volt a térségben a barnakőszén bányászata miatt. Nógrádban anno számos bánya működött és biztosította családok, sőt generációk számára a megélhetés lehetőségét.
1994-ben csukták be az utolsó nógrádi bányát, bár tudni lehet, hogy a megyében még rengeteg szén maradt a föld alatt. Ezután vált gazdasági tekintetben a leggyengébb lábakon álló hazai térséggé.
Természeti adottságokban páratlan, mégis itt a legkevesebb a külföldi turista
A megye természeti szépségei a Cserhát szelíd dombjaitól a Karancs–Medves vulkáni rögein át a Mátra hegység tölgyes-bükkös erdeig terjednek, az Ipoly menti Nógrádi-medencéről nem is beszélve. Itt található a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Hollókő ófaluja, amely UNESCO világörökségi terület is.
Ehhez képest, a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya Nógrádban a legalacsonyabb. Másrészt viszont a hazai turisták száma az országos átlaghoz képest már jóval kedvezőbb képet mutat – olvasható a hellovidek.hu cikkében.
