Ezért érdemes mostanság az eget kémlelni

Ebben az időszakban egyre több vonuló madárfaj érkezik vissza a Kárpát-medencébe a téli távollét után. Madárátvonulás szempontjából a márciusi hónap a legmozgalmasabb, ugyanis ebben az időszakban a délről érkező, valamint északra vándorló madarak is szép számban átrepülnek Magyarország felett.

Ahogy mindenhol a világon, a Kárpát-medencében is több száz madárfaj él, akik a tél közeledtével melegebb tájakra vonulnak, miközben mások a sarkkör vidékéről érkeznek a helyükre. A madarakat elsősorban nem a hideg, hanem a táplálékforrás hiánya kényszeríti vándorlásra. A legismertebb vonuló madaraink közé tartozik a gólya és a fecske, melyek akár 10 és 20 ezer kilométer közötti utat is képesek megtenni az Egyenlítőn túlra. A február vége és március eleje között érkező fehér gólyák sokak számára jelzik a tavasz beköszöntét.

Az Európai Gólyafalu címmel büszkélkedő Somogy megyei Nagybajomban például jobb években tucatnyinál több gólyafészek népesül be, de egy-egy madár szinte minden településre jut. A Balaton somogyi partján is megfigyelt vörösnyakú ludak és a megyében szintén előforduló vándorsólymok többsége ezekben a hetekben indul észak felé – írja hírlevelében a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

Az egyre hangosabb erdő is arra utal, hogy valami elkezdődött. Március elejétől a harkályfélék már a területfoglalással foglalatoskodnak, és a hímek a kiválasztott territórium határait többek között hangos dobolással jelölik ki. Egy erre alkalmas száraz ágcsonkra gyors egymás utáni csapásokat mérnek a csőrükkel, ami így messze hangzó, pergő dobolásként hallatszik. Emellett hangosan kiabálnak is, így a vájt fülű madarász anélkül be tudja azonosítani a harkályokat, hogy megpillantaná őket. A hamvas küllő (Picuscanus) hímjei márciusban már hallatják kicsit bánatosan csengő, szép hangjukat, és finom dobolásuk is gyakran hallatszik – írja hírlevelében a Duna-Dráva Nemzeti park.