A Liget Budapest Projekt keretében hatmilliárd forintos beruházással felújítják a komáromi Csillag erődöt és itt mutatják be a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait. A beruházás alapkövét csütörtökön helyezték el az erőd udvarán - olvasható az MTI hírei között.
A komáromi tárlat a tervek szerint 350 szobormásolatot mutat be, ahol az alkotásokon az ókortól a reneszánszig követhető majd a szobrászat fejlődése. A monumentális méretű alkotásoknak az erőd belső udvarában egy új csarnokot emelnek. A hagyományos és digitális tartalmakkal kiegészítve a múzeum számos információt nyújt majd a megidézett történeti korszakokról és az eredeti műtárgyakról.
A Liget Budapest Projekt részeként a Csillag erőd felújítása és bővítése 2018 második felére készül el, a gipszgyűjtemény állandó kiállítása 2019-ben nyílik meg. A kibővített komplexumban vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kap.
A szobormásolatok az idő során elpusztult tárgyak emlékeit őrzik
A Szépművészeti Múzeum szobormásolati gyűjteményének másik felét Budapesten helyezik el a Szabolcs utcai egykori kórházépület-együttes területén létrejövő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban. Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg.
Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították. A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható.
Zöldségraktárként is működött az erőd
A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek kaptak itt menedéket. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.
A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.