Madarak és irodalom a Jókai-kert családi napján

A Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár közös szervezésében érdekes programokat kínálnak a látogatóknak a Jókai-kertben a Kulturális Örökség Napja alkalmából 2012. szeptember 15-én 10-18 óráig. Filmvetítések, bemutatók, kiállítások, játszóházak és szakvezetések színesítik a programot. A remek kertbe egyébként nemcsak a családi napon, de máskor is érdemes ellátogatni.

A svábhegyi Jókai-kert az irodalomkedvelők és a természetvédők számára is fontos hely. Fák, szobrok, épületek és egy irodalmi kiállítás őrzi az egykori tulajdonos, Jókai Mór emlékét. A park évtizedek óta otthont ad a természetvédelem állami és civil intézményeinek, természetvédelmi könyvtárnak, kőparknak, odú- és madárkiállításnak is. Az 1853-ban vásárolt birtokot Jókai halála után második felesége, Nagy Bella gondozta. A területet 1922-ben eladta, és több tulajdonosváltás után államosították.

A háborúban megsérült, elhanyagolt villát elbontották, helyére a 60-as évek közepén a Magyar Madártani Intézet székháza került. A park épületei közül egyedül a présház maradt meg Jókai korából. A kertben 1954-ben nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai Emlékszobája, amelyben irodalmi kiállítás emlékezik meg az író munkásságáról. Az egykori nyaraló helyén álló kétszintes kőépületben jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár található.

Az 1974-ben alapított Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1985 óta működik a Jókai Kert belső útjának végén található, vadszőlővel befutatott épületben. A civil szervezet központi irodája mellett itt található a Természetbarátok boltja is a madár- és természetvédelem kellékeinek széles tárházával. A Jókai kert igazi madárparadicsom, odúkkal, etetőkkel és itatókkal, valamint a látogatókat tájékoztató Madárbarát kert információs táblákkal.

A kert Jókaihoz kötődő nevezetességei: a kerti kőpad, ahol Jókai szívesen dolgozott, Róna József Anakreon című szobra, mely az író arcvonásait őrzi, az író ültette, terebélyes juharfa, és a présház, amelyben 2011 ősze óta a Petőfi Irodalmi Múzeum új irodalmi kiállítása található. Hajdan a tornácos lakóház elé gyűjtött, sok gondoskodást kívánó, különleges rózsafajtái Jókai svábhegyi birtokának ékességei voltak. Ma az irodaház előkertjében az új ültetésű rózsakerttel idézzük fel ennek emlékét. A lejtőn telepített szőlőjét az író még a nagy filoxéra járvány idején is megóvta. A lejtőn és a présház előtt (a hajdani időket idéző) újraültetett szőlőtőkék fogadják a látogatókat.

A kertben található Kőpark tanösvényt végigjárva 440 millió éves időutazást tehet a látogató. A kőzetek tulajdonságait, kialakulásuk körülményeit részletesen ismerteti a Kőpark tanösvény című füzet, amely beszerezhető a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Zöld Pont irodájában. A látogatókat a Jókai-kert egyedülálló kultúrtörténeti jelentőségét hangsúlyozó, színvonalas információs táblák fogadják, a jellegzetes növényeket névtáblák ismertetik, aki pedig elfáradt, megpihenhet a park ösvényei mentén elhelyezett padokon.