Gondolkodás nélkül hazudik az ételfüggő

Gyerekkorban kezdődik

Az esetek többségében az ember csak akkor döbben rá arra, hogy rosszul étkezik és él, amikor már látható jele is van: felszaladtak a kilók. Az esetek többségében a gyerekkorra vezethető vissza az ételfüggőség, amely ki­alakulhat a rossz példa vagy az étellel való jutalmazás miatt is. – A genetikai hajlam is benne van a pakliban, de egy ko­rábbi szülő-gyerek élményből is származhat az ételfüggőség – magyarázta a Borsnak dr. Hang András klinikai szakpszichológus.

– Például, amikor az anya a kicsi frusztrációját étellel akarja oldani, ez pedig annyira berögződik, hogy egy életen át kihat. Sokszor egyfajta jutalmazásként is az édességekhez nyúlunk, de nem mindegy, hogy milyen sűrűn és mekkora mennyiségben – mondta Hang, majd hozzátette, hogy aki ké­pes felismerni a problémát, sa­ját maga is megpróbálhatja kezelni, de olykor elkerülhetetlen a szakértő.

Olyan, mint a drog

Főleg a cukrok és a szénhidrátok képesek olyan hatást kiváltani, amely miatt folyamatosan azt érezzük: kell még belőle.

– A cukros és a szénhidráttartalmú ételek olyan „boldogsághormonok” termelődését serkentik, mint a szerotonin és a dopamin, amelyeket ellazító és szorongásgátló hatásuk miatt újra és újra megkívánunk. Kis kikapcsolódásra, megnyugtatásra vágyunk, és már nyúlunk is a csokis fánkért anélkül, hogy a következményekre gondolnánk – magyarázta Szarka Dorottya, az Életmód Or­vosi Központ dietetikusa. Legrosszabb esetben eltűnhet a telítettség érzése, ezért a beteg szinte állandó falási rohamokkal küzd, és bármit megeszik, amit csak talál.

Depresszióhoz vezet

Az ételfüggőség nem játék, ezt bizonyítja az is, hogy már egy csoport is segít a függőknek, hogy megváltoztassák az életü­ket. Az Anonim Túlevők szerint nem elég csak felismerni a problémát, mivel ilyenkor sokan felesleges koplalásba vagy diétába kezdenek, az okokat mindig mélyebben kell keresni. Mivel a betegség egyenes út az elhízáshoz, ezért az életminőség is drasztikusan romolhat, amely még inkább a depresszió és elszigeteltség vagy az evés felé tolja a függőket. A gyógyultaknál a társas kapcsolatok, a mentális egészség, és a saját magával való kapcsolatuk is pozitív irányba változott. 

Ön is közéjük tartozik?

Mint minden betegségnek és függő-ség­nek, az étel utáni szüntelen vágynak is vannak tünetei. Ha a betegnek nem is, de a környezetében élőknek fel kell tudni ismerni, hogy segítséget nyújthassanak.  
- Az ételfüggő még akkor is javában eszik, amikor a többiek már befejezték.
- Mértéktelenül, óriási mennyiségeket töm magába.
- Legalább hetente kétszer vannak evési rohamai, amelyek szinte megállíthatatlanok.
- Titokban rájár a hűtőre, és tagadja, hogy ő volt. Ha kell, hazudik.
- Jellemzően gyorsan, habzsolva eszik, még akkor is, ha nem éhes.
- A tünetek nem alkalmanként jelentkeznek, hanem szinte állandóan. Hosszú ideig fennáll a probléma.

Egyedül is menni fog!

Akár a beteg saját magától, akár segítséggel akar változtatni az életén, az első lépés mindig a felismerés és a probléma gyökerének megkeresése. A betegnek fel kell ismernie, hogy milyen helyzetek váltják ki belőle a falási rohamokat – ez lehet stressz, félelem vagy önbizalomhiány –, innen már könnyebb kontrollálni. Az élelmiszerfüggőnek meg kell tanulnia kiegyensúlyozottan étkezni, amely akár hetekig is jól működhet, de a visszaesés lehetősége mindig fennáll, ezt pedig észre kell venni.