Választott az ország: többen szavaztak az EP-választáson, mint eddig valaha

PUBLIKÁLÁS: 2024. június 09. 19:01 / FRISSÍTÉS: 2024. június 09. 19:46

Hatalmas volt a tét a június 9-ei választásokon: a háború vagy a béke?! Ez emberek nem is maradtak otthon, minden korábbinál többen vettek részt a vasárnapi választásokon.

N.T.

A szerző cikkei

Cikkünk frissül...

Ahogy arról a Bors beszámolt, reggel 6 órától este 19 óráig szavazhatott az ország az első összevont, önkormányzati és európai parlamenti választáson. Már az első adatok megérkezésekor is jól látszott, hogy várhatóan részvételi rekord lesz a választások kimenetele.

A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a helyi önkormányzati választás eredményeinek közlését, a szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választások szavazólapjait számolják össze.

Szavazásra az volt jogosult, aki a választás napjáig betöltötte a 18. életévét vagy 18. életévének betöltése előtt házasságot kötött; Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar vagy uniós polgár; magyar állampolgárként sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel; illetve a bíróság jogerős döntéssel nem tiltotta el a választójogától.

Bezártak a szavazókörök Magyarországon, megkezdődött a voksok összeszámlálása

Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben. Ha este 7 órakor még sorban állnak választópolgárok a szavazáshoz, akkor ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.

A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok először összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

„Kampányhajrá” – Orbán Viktor a Belvárosból üzent

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzítik a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

Részvételi arány - 18.30 óra - 56,09 százalék

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka (4 416 794 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 61,56 százalék, ami 126 154 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt: 52,41 százalék, 154 122 szavazó.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

Baranya vármegye 55,39 százalék 167 253 szavazó
Bács-Kiskun vármegye 52,5 százalék 215 648 szavazó
Békés vármegye 53,88 százalék 146 764 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 55,49 százalék 281 857 szavazó
Csongrád-Csanád vármegye 55,43 százalék 179 986 szavazó
Fejér vármegye 56,05 százalék 191 596 szavazó
Győr-Moson-Sopron vármegye 58,47 százalék 220 572 szavazó
Hajdú-Bihar vármegye 52,44 százalék 221 873 szavazó
Heves vármegye 57,08 százalék 134 700 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 52,41 százalék 154 122 szavazó
Komárom-Esztergom vármegye 53,44 százalék 130 523 szavazó
Nógrád vármegye 57,12 százalék 86 982 szavazó
Pest vármegye 56,21 százalék 599 011 szavazó
Somogy vármegye 56,37 százalék 143 410 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 56,99 százalék 248 133 szavazó
Tolna vármegye 56,32 százalék 98 807 szavazó
Vas vármegye 61,56 százalék 126 154 szavazó
Veszprém vármegye 58,64 százalék 164 836 szavazó
Zala vármegye 57,78 százalék 131 274 szavazó

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2019-es választáson 47,20 százalék szavazott 18.30 óráig. A 2004-es EP-választáson 36,89 százalék, a 2009-es választáson 34,90 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 27,64 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 41,74 százalék voksolt 18.30 óráig.

„Aki a Fideszre szavaz, a békére szavaz!” – Orbán Viktor is leadta a szavazatát

Megkezdte a levélszavazatok számlálását az NVI

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap este 7 órakor megkezdte az irodához érkezett levélszavazatok felbontását és a szavazólapok számlálását az európai parlamenti (EP-) választáson. A voksokat géppel és kézzel is megszámolják.

Levélben a sem magyarországi, sem más uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar választópolgárok szavazhattak az EP-listákra, az NVI összesen 127 ezer levélben szavazót vett fel a névjegyzékbe.

Az NVI június 3-a óta a visszaérkező levélcsomagok külső borítékját bontotta fel, és ellenőrizte az azonosító nyilatkozatok adatainak hitelességét. Az érvényes azonosító nyilatkozat melletti, szavazatot tartalmazó borítékokat azonban félretették, azok felbontásával ugyanis meg kellett várniuk a vasárnap este 7 órát.

Nagy Attila, az NVI elnöke a szavazatot tartalmazó borítékok felbontásának megkezdése előtt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjait arról tájékoztatta, hogy az irodához több mint 50 ezer levélszavazat érkezett vissza, és valamennyinek az azonosító nyilatkozatát ellenőrizték.

Az NVI-nek a levélszavazatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységét nyomon követhetik az NVB tagjai és az EP-választáson listát állító jelölőszervezeteknek az NVI mellé delegált megfigyelői.