Törökfürdőket ezer éve használnak a Közel-Keleten. Elég komoly etimológiai labirintusba keveredhetnénk, ha utána szeretnénk menni annak, hogy pontosan honnan ered a kifejezés, kik, mióta és hogyan használták. Ezért egy parányit egyszerűsítünk, és azokról a fürdőkről mesélünk inkább, ahol hazánkban ma is élményszerűen megtapasztalható, hogy miben más, mitől különleges egy törökfürdőben eltöltött délután.
A törökfürdőkben a nők és a férfiak külön fürödtek. Ezt kétféle módon oldották meg: vagy úgy, hogy eleve építettek két elkülönített részleget, vagy bizonyos napokon, esetleg napszakokban csak a nők, más napokon pedig csak a férfiak léphettek be. A gyönyörűen díszített fürdőknek meglehetősen sokféle funkciójuk volt.
Egyrészt természetesen a test felüdülését és pihenését szolgálták, de ezenkívül a lelki ellazulás, a relaxáció, valamint a társadalmi érintkezés színtere is volt a fürdő. Amellett, hogy lehetett kérni szőrtelenítést, hajfestést vagy masszázst, arra is tökéletes volt a helyszín, hogy családi eseményeket is elrendezzenek – például a fiús anyák szemrevételezzék kiválasztott menyüket.
Mivel a törökök a középkor derekán elég sok időt eltöltöttek Magyarországon, így itt is rengeteg fürdőt építettek – a megszállás idején körülbelül 75 darab török fürdő működött az országban. Ezek közül néhánynak már csak a romjai vannak meg, de olyanok is akadnak, amelyek az eredeti alapokon újra épülve, 21. századi kényelemmel várják a vendégeket.
Ezek a fürdők, melyek nevükben és szolgáltatásaikban is az eredeti hagyományokat követik, nagyrészt Budapesten találhatók, illetve van egy törökfürdő Egerben – plusz több olyan hely is akad, melyek az egykori ragyogó színű mozaikokkkal kirakott terekből merítettek ihletet. Így például a debreceni Aquaticum medencecsarnokain is fel lehet fedezni a klasszikus törökfürdők jegyeit, amelyek egyébként a szegedi Anna Fürdőt is inspirálták. Nagyon szépen nyomon követhető a jellegzetes formavilág a székesfehérvári Árpád Fürdőben is, ahol a komplexum közepén helyezkedik el az a mozaikos ülőmedence, mely a leginkább hozza a hamamok keleties hangulatát.
Megújító hévízi pihenés, felejthetetlen fürdővárosi élményekkel!
A Hotel Spa Hévízben minden azért van, hogy könnyű legyen megteremteni a harmóniát, amire vágyunk. Ebből a hotelből a legkényelmesebb a fürdőzés, hiszen ez van legközelebb a tóhoz. Sőt, ha itt szállunk meg, 6 éjszaka áráért 7-et kapunk és grátisz tóbelépő is jár. (X)A Király Gyógyfürdő az 1600-as évek második felében épült fel Budán. A ma már minősített gyógyvize valaha hévizes forrásokból érkezett a fürdőbe – a mai Lukács Fürdő környékéről. Mivel a forrás viszonylag messze volt, ezért vörösfenyőből készült csatornában vezették ide a vizét. Összesen négy darab gyógymedence van a fürdőben, a legmelegebb vize 40 °C-os. Többféle gyógyszolgáltatás és masszázs is kérhető a fürdőben, de olyan extrák is vannak, mint például a privát fürdőzés lehetősége, amikor a vendégek kibérelhetik a török fürdőt. (A koronavírus-járvány miatti bezárást követő újranyitásról a fürdő weboldalán érdemes tájékozódni.)
A masszázsok esetében az ellazulás az elsődleges cél. Az Aroma masszázs például gyakorlatilag mindenkinek ajánlható, de különösen azoknak, akik még nem próbálták ki a wellnessnek ezt a formáját. Gyengéd mozdulatokkal simítják át az izmokat, és segítik a test és a lélek pihenését, így elsősorban megterhelő időszakokban, esetleg alvásproblémákkal küzdőknek ajánlják.
Az Erzsébet híd budai hídfőjénél található a Rudas Gyógyfürdő, mely török nevét (yeşil direkli ılıca, vagyis magyarul zöld oszlopos fürdő) onnan kapta, hogy a medencéje fölötti boltozat egyik tartóoszlopa zöld színű volt. A török névvel nincs is baj, a magyarral viszont annál több. Még mindig tart ugyanis a vita arról, hogy pontosan honnan ered a Rudas név, ahogyan ezt az ilidzsa típusú fürdőt hívták.
Az ilidzsa valójában egy termálfürdő, míg a hamam gőzfürdő – ez utóbbi közepén nem a termálvízre épülő medence volt, hanem egy úgynevezett izzasztókő.
Nagyon érdekesek a szolgáltatások is. Így például van a fürdő kínálatában kolopi gyógyiszapos élménykezelés, melynek során a Tisza medréből származó apró szemcséjű gyógyföldet keverik el gyógyvízzel, vagy lehet választani ivókúrát is, attól függően, hogy valakinek a vérnyomásával, a gyomrával, esetleg a légzőszerveivel vannak gondjai.
Összesen 12 medence van a fürdőben, ezek hőmérséklete 16 és 42 °C fok között változik. Szerintünk az egyik legizgalmasabb a tetőtéren található 36 Celsius fokos kör alakú kis medence, melyből este fantasztikus panoráma nyílik a Dunára. A Rudas Gyógyfürdő és Uszoda - a szaunavilág kivételével - július 1-je óta ismét látogatható.
A fürdőzést Kelet és Nyugat is imádja
Az egyik legismertebb törökfürdőt az egyik leghíresebb török építész, Mimar Sinan tervezte. Az Isztambulban található Çemberlitaş Hamamı-t 1584 óta használják a hívek, és igen, még napjainkban is nyitva tart. A török fürdőkultúra egyébként egy időben még Angliát is meghódította, elsősorban David Urquhart ténykedésének köszönhetően, aki parlamenti képviselőként dolgozott ugyan, de arra is jutott ideje, hogy útikönyvben írjon a hamamok működéséről.Az Irgalmasok Veli Bej Fürdője kiemelten védett műemlék, amely bő négyszáz évvel ezelőtt épült. Néhány évvel ezelőtt nagyon komoly felújítást végeztek az egész fürdőn, és szépen elsatírozták a határvonalakat a múlt és a jelen között. Láthatóvá tették az eredeti falrészleteket, és üveglappal fedték le a régesrégi vízvezetékeket pont úgy, ahogy egy ásatási helyszínen szokták. Leszedték a medencetérben lévő márványburkolatokat is, mivel azok nem a török időkben kerültek fel – a törökök nem használtak márványt a fürdőkben –, és miután nem voltak autentikusak, ezért máshol hasznosították azokat.
A központi medence Közép-Európa legnagyobb török fürdő medencéje, mely egy nyolcszögletű, kisebb fülkékkel határolt csarnokban található. A víz naponta négyszer teljesen kicserélődik a medencékben, így azok folyamatosan frissek maradnak. A török medencék mellé bekerült egy vadonatúj wellness-részleg is, Kneipp-sétálóval, többféle szaunával, úszómedencével, mindennel, amire csak szükség lehet. A fürdő jelenleg zárva tart, az újranyitásról szóló hírekért a fürdő Facebook-oldalát érdemes követni.
A Rác gyógyfürdőt nem nagyon hagyhatjuk ki a sorból, bár abban az olvasóknak teljesen igaza lesz, hogy itt bizony még nemigen lehet élvezni a török fürdőkultúrát. Budapest I. kerületében, a Tabánban található a fürdő, melyet a 2000-es évek elején kezdtek el nagyon komolyan felújítani, fejleszteni és bővíteni, azonban jogi viták miatt a fürdő még azóta sem nyitott meg.
Remélhetőleg a közeljövőben minden gátló tényező elhárul, és akkor a vendégek láthatják majd többek között az 1572-ben készült szépséges török kupolát, melyet eredeti formájához híven újítottak fel, de a hangulathoz hozzájárulnak a feltárások során előkerült sok száz éves kőfalak és boltívek is. A közvetlenül a fürdő alatt feltörő gyógyvíz ízületi bántalmak, asztma, keringési zavarok és gerincpanaszok esetén is hatásos. Lesz.
Az egri Török Fürdő legnagyobb ütőkártyája a meglehetősen ritka, radon tartalmú gyógyvíz, ráadásul vidéken ez az egyetlen fennmaradt, ma is működő törökfürdő. A gyógyvíz a medencékből, egész pontosan a medencék alját borító kövek közül tör elő, így olyan, mintha a vendégek közvetlenül a hőforrások friss (de meleg) vizében üldögélnének. A kínálatában találjuk a 30°C-os Török-medencét, a Kis és Nagy tükörmedencét, illetve a 34°C-os Pezsgőmedencét. Ehhez jön még egy melegvizű (36°C-os), és egy forró medence (38°C-os), melyekben derékmasszázs és nyakzuhany is található.
A modern szolgáltatások mellett - mint például az infrakabin -, tradicionális török hamam masszázsok is vannak a kínálatban – így a látogatók bepillanthatnak a török megtisztulási szertartásba, miközben testük és lelkük is kellemesen ellazul. A medencékben lévő, radon tartalmú gyógyvíz gyulladáscsökkentő és fokozza a szervezet endorfin-termelését, így a fürdőzés után a vendég szó szerint boldogabban lép ki a medencéből. Az egri fürdő június vége óta ismét látogatható.