»Ferenc tele volt tervekkel, hitelt vett fel, hogy párjával saját lakásban kezdhessék el közös életüket.«
A bank nem egy jótékonysági intézmény. De hisszük vagy sem: ott is hús-vér emberek dolgoznak. A bankárnak is van családja, a bankárt is érheti baleset, az ő élete is egyik pillanatról a másikra összeomolhat.
Ahogyan mindenkié. Az egyik percben még minden a legnagyobb rendben, a következőben már semmi sem a régi. Verb Ferenc négy éve fekszik éber kómában. Huszonhét esztendős fiatalemberként motorbalesetet szenvedett, azóta édesanyja istápolja. Ferenc tele volt tervekkel, hitelt vett fel, hogy párjával saját lakásban kezdhessék el közös életüket.
Ötmillió forint hitel, amely az évek során húszra duzzadt. Ferenc édesanyja képtelen állni a havi 120 ezres törlesztést, fia ápolása is magas költségekkel jár, és a másik gyermekét is támogatnia kell. Most az a veszély fenyegeti a szerencsétlen aszszonyt, hogy magatehetetlen fiával együtt az utcára teszik.
Ugye, a bankban is hús-vér emberek dolgoznak? Ugye, meg is mutatják, hogy ők is emberből vannak? A segítség, a tartozás elengedése nem volna ingyen. Egy emberséges lépés reklámértéke megfizethetetlen. A sorsverte család utcára rakása ellenben megbocsáthatatlan.
