Riasztó, elgondolkoztató adat. Számomra hosszú hetek óta mégis úgy tűnik, hogy az összes hazai illetékes homokba dugja a fejét, és papagáj módjára folyton azt szajkózza: nincs ebolaveszély, nincs ebolaveszély. Mintha még mindig a vasfüggöny mögött élnénk, és nem látnánk, nem hallanánk, nem olvasnánk, mi zajlik körülöttünk a világban.
Félreértés ne essék, ellenzek mindenféle pánikkeltést, de kikérem magamnak, hogy itt semmi nem történik. Hol maradnak Ferihegyrôl a hőkamerák? Miközben más, külföldi reptereken már réges-régen felállították azokat. Mikor halljuk majd a közszolgálati televízióban, hogy miként kerülhetjük el a fertőzést? Miért nem tudunk róla, hogy milyen védelmi intézkedések történnek? Bele sem merek gondolni, hogy azért, mert semmi nem történik.
Nemrég egy orvossal beszélgettem. Szóba került az AIDS-ről szóló hazai felvilágosító kampány. Vagyis annak teljes hiánya. Miközben a betegség Magyarországon is terjed, mindenki kussol róla. Aki megfertőződik, az megszívta. Így kell ennek mennie? Ez lesz majd az ebolával is, ha ne adj’ isten nálunk is megjelenik?
Ebben az országban kismillió dologra van pénz.
A védekezésen és a felvilágosításon most nem kellene spórolni. Kedves illetékes hölgyek és urak! Ez a fertőzés már régen nem csak afrikai országokat érint. Tessenek minket normálisan tájékoztatni és megvédeni! Mert ez a kötelességük! Nem holnap, nem holnapután. Most!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.