A humor fontos az életben, de egy válás szerintem kudarc. Mindkét félnek. Fel kell dolgozni, de az elején még bizonyára fáj.
A kocsmában egyik fickó a másiknak:
– Tegnap megtettem az első lépést a válás felé.
– Ügyvédet fogadtál?
– Dehogy! Megnősültem…
Ahogy a viccből is érződik, lassan már magasabb a válások, mint a házasságkötések száma. Leleményes üzletemberek ezt kihasználva őrült dolgok gyártásába fogtak. Jegygyűrűkoporsó, válási torta, válási emlékalbum és egyéb őrültségek. És ezekért még fizetnek is emberek. Nem is keveset.
Ilyenkor beindul a fantáziám. Hamarosan talán az elpusztult házi kedvencet, Gyurikát, pontosabban a hamvait is papagáj formájú kis koporsóban őrizhetjük otthon? Bizonyára erre az állatságra is lenne kereslet. Vagy ahogyan ma már teljesen természetes, hogy házasságkötéskor szerződést is kötnek a felek a vagyon felosztásáról arra az esetre, ha külön válnának útjaik, előre megvásárolhatnák a boltban a pólót „Újra szabad vagyok” vagy a bögrét „Hétfejű sárkány az exem” felirattal. Biztos, ami biztos. Sőt a gyerekeknek is árulhatnának „Eddig bírta anyám apámat” című képeskönyvet. Jó móka lenne? Van, akinek biztosan.
Bár mindenből lehet viccet csinálni, nem mindenből ildomos. A humor fontos az életben, de egy válás szerintem kudarc. Mindkét félnek. Fel kell dolgozni, de az elején még bizonyára fáj. Egyik, másik vagy mindkét félnek. Ahogyan sosem vettem „Anyósom minden karácsonykor átjön hozzánk. Idén beengedjük” feliratú inget vagy hasonlót, eszembe nem jutna válási tortát vagy nászajándék helyett gyászajándékot választani. Persze tudom, hogy én vagyok maradi, hiszen az üzlet virágzik. Az viszont bosszant, hogy miért nem nekem jutott eszembe ez a marhaság. Talán már milliárdos lennék.
