Megáll az ember esze! Aztán egy helyben forog a téma körül. A fél Pa-Dö-Dőről, Lang Györgyiről egy ország tudja, hogy kerekes székes, sosem csinált titkot méltósággal viselt betegségéből. Csak a parkolóőr nem tudja.
De elfogadom, a parkolóőr felvételin nem követelmény se a zene szeretete, se a tévénézés, az újságolvasás. Mondjuk, fogalma sincs róla, ki az a Lang Györgyi. Meglátja az ingyenes parkolásra jogosító igazolványt a szélvédőn, és felmerül benne a gyanú: ezt bizony hamisították!
Most tekintsünk el attól, hogy ugyanez a gyanú húszmilliós Mercedesek láttán nem merül fel benne, mert egy húszmilliós Merci gazdája is lehet mozgássérült, bár nem jellemző. Mi a teendő? Büntetni, már az első gyanúra! Ennél sokkal súlyosabb esetekben - mondjuk emberölésnél – a gyanút először az érintettel kell közölni, azután lehetőséget adni a védekezésre, s bizonyítani, hogy bűnös, addig pedig ártatlannak kell tekinteni. Nem úgy, ha parkolásról van szó! Ott a bűnösség vélelme érvényesül, bizonyítson a megbüntetett!
Bizonyítana is szegény, csakhogy a kerekes székével még a magasságos ügyintézőig sem jut el. De lám, van még a világon emberség, kifárad az ügyintéző. S közli, hogy addig is vegyen az érintett parkolójegyet, amíg kiderítik, jogosult-e az ingyenparkolásra. Nem fordítva, hogy majd akkor fizessen, ha kiderült, hogy hamisított, nem! S ha nem fizet, hanem vitatkozik, három nap után emelik a tétet.
Hasonlóképp járt egy kedves ismerősöm. Azt mondja, megvárja, amíg közmunkára ítélik. De csak olyanra ugyebár, amihez nem kell a lába. Lang Györgyinek is ezt javaslom. Megígérem: tudósítunk a parkolóőröknek adott ingyenkoncertjéről!
Ki itt a rokkant? Már úgy értem, agyilag.
