Erdély egyik legcsodálatosabb vidéke a Gyilkos-tó és környéke. Nem csak itt érdemes azonban kirándulni, ajánlott célba venni Erdély egyéb látnivalóit is.
A Keleti-Kárpátokban, Erdélyben Hargita megye északkeleti részén fekvő Gyilkos-tó mindössze 25 km-re található Gyergyószentmiklóstól. A vízparton kiépített turistaúton haladva egy óra alatt kényelmesen körbe lehet sétálni a tavat, amelyből meglepő módon megkövült fatörzsek csonkjai merednek az ég felé. De vajon hogy kerültek oda?
A 983 m magasan fekvő tó 1837-ben keletkezett, amikor a nagy esőzések miatt a Gyilkos-hegy egy része leszakadt.
Az ebből származó törmelék egyfajta természetes gátat képzett az ott folyó patakok medrében, és a felgyülemlő víz elárasztotta a völgyet, vele együtt pedig az erdőt is ezzel magyarázhatók a víz alól kibújó fatörzsek.
A legenda szerint az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette a leomló hegy törmeléke, és a vérük vörösre festette a tó vizét, ezért hívják románul Lacul Roș unak, régi magyar nevén Veres-tónak is. Ám a valóság valószínűleg az, hogy a belefolyó patakok vöröses színű hordaléka miatt ilyen a vize.
Bár a tó melletti parkoló környékén igencsak bazári a hangulat, ez ne szegje kedved, indulj el a már említett kiépített turistaúton, és hamar magad mögött hagyhatod a város zaját.
A tóban úszni, horgászni szigorúan tilos, a csónakázás viszont nemhogy megengedett, hanem egyenesen kötelező tevékenység.
A gyalogtúrának egyébként vannak meglehetősen vadregényes szakaszai, elég, ha csak a Kis-Cohárd, a Nagy-Cohárd és a Gyilkos-kő nevű sziklatömbökre gondolunk, de a látvány mindent megér. Ha tapasztalt sziklamászó vagy, akkor a Kis-Cohárdot nem csupán nézegetni érdemes, hanem meghódítani is: a 400 m magas csúcsról elképesztő kilátás nyílik a környékre!
Ha már a környéken jársz, feltétlenül autózz el a Békás-szorosba, ami a Kárpátok egyik legelképesztőbb mészkőbe vájt hasadékvölgye. Az utat, ami épphogy elfér a Békás-patak mellett, több kilométeren keresztül 300 m-es, szinte függőleges sziklafalak szegélyezik.
Persze, még nagyobb élmény, ha ezt az utat is sétálva teszed meg, és útközben megcsodálod a vízeséseket, barlangokat.
Ha elég volt a túrázásból, eredj a történelmi emlékek nyomába!
A Gyergyószentmiklós tőszomszédságában található falu, Gyergyószárhegy ad otthont az erdélyi reneszánsz építészet egyik gyöngyszemének, a Lázár-kastélynak. A műemlék épület elődje még a XV. században épült, és többszöri átalakítás után, az 1980-as évek végén nyerte el mai formáját. Bár bemenni ma már nem lehet, kívülről is impozáns látványt nyújt.
A környék másik reneszánsz nevezetessége a Csíkszeredán található Mikó-vár.
A négy sarokbástyás épületet 1623-ban kezdték építeni, és története során számos méltóság lakta, de volt katonai intézet és kaszárnya is, amíg 1970-ben be nem költözött a falai közé a Csíki Székely Múzeum. A gazdag néprajzi gyűjtemény megtekintése után a kertben található falumúzeumban is elidőzhetsz.
A hegy gyomrában...
A tekerőpataki Súgó-barlang a Keleti-Kárpátok egyik legjelentősebb cseppkőbarlangja. A feltérképezett járatok összhossza 1021 m, négyemeletes rendszerét nagyjából egy óra alatt lehet végig járni a vezetett barlangtúra során.
Zarándokhely
Csíkszereda mellett található a minden évben megrendezett pünkösdi búcsúról ismert Csíksomlyó. A Kárpát-medence legismertebb zarándokhelye, az itt található ferences kegytemplom mögötti Kis-Somlyó-hegyen gyűlik össze minden évben a több száz ezer zarándok.
Kötéllel az erdőben
Csíkszeredától nem messze, a Hargita fenyőrengetegében bújik meg a Balu Park. A másfél hektáros kalandparkban 120 drótkötélpálya várja a bátor kicsiket és felnőtteket.