Ahol az összes évszak életre kel: A Tóth Árpád sétány titkai

A sétány a nevét Tóth Árpádról, a híres költő-műfordítóról kapta, aki bár itt élt a Várnegyedben, de nem a sétány környékén, hanem a Táncsics Mihály utcában. Emléktábláját a Tóth Árpád sétány 23-as szám alatt találjuk.

Kaszáscsillag című versében így ír a helyszínről:

Kora este a padon

Ülök, künn a bástyán,

Tűnödök a csillagok

Néma fordulásán;

A sétánynak két ismert bástyája van. Az egyik a Veli bej-bástya, a másik pedig a Savanyúleves-bástya. Az előbbinél egy első világháborús emlékmű áll. A feljegyzések szerint a bástyát 1570 körül építették, méghozzá a névadója megbízásából, aki Budán számos más épületet is emeltetett. Ilyen például a Veli bej fürdő is, melynek tetejére ma már ráépült egy kórház, de a fürdő maga még mindig hívogató, régi hangulatú. A bástány álló, lovát ugrató férfiakt Petri Lajos munkája 1935-ből.

A másik bástya eredeti török nevéből - Eksi as Kuleszi (savanyú lé) - alakult ki a mai neve. A Savanyúleves-bástya szerencsésnek mondható, mert nem sérült meg és így nem is bontották le Buda 1686-os visszafoglalása után. A védmű része volt egészen a 19. század elejéig, csak később kötötték össze a sétánnyal.

A most is itt álló kioszk eredetijét a századfordulón húzták fel itt. A nyolcszögletű pavilonban vasárnaponként zenekar játszott, és az eső elől is be lehetett húzódni ide. De az idő eljárt az építmény fölött, így a 60-as években lebontották.

Végül 2011-ben építették fel újra, méghozzá pont olyan formában, amilyen az eredeti favázas pavilon volt. Ma az árnyékában tavasztól őszig kávézó működik.

Ahol a sétányba becsatlakozik a Szentháromság utca, ott található az a lépcső vagy lift, amivel le lehet menni a barlangrendszer sétány alatti részéhez, a Sziklakórházhoz. A Sziklakórház Atombunker Múzeumban az egykor szükségkórházként funkcionáló, hosszú termeket járhatjuk be, ahonnan egy üvegajtón át átléphetünk a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetes barlangrendszerbe is.

Díszkutak és varjak

Tovább sétálva a sétányon érdemes még megnézi az "ősforrás" Zsolnay-díszkutat, mely 1973-ban készült, Buda, Pest és Óbuda egyesítésének századik évfordulójára. A Zsolnay kerámiákból készült díszkutat Pécs városa ajándékozta a fővárosnak. Alakját állítólag a török temetők fejfái iheltték.

Apró érdekesség, hogy a Várnegyedben nagyon sok dolmányos varjúval találkozhatunk, úgy tűnik kifejezetten szeretik a terület energiáit. A dolmányos varjú (Corvus cornix) rokon Mátyás király címerállatával a hollóval, mely egy meglepően nagy testű madár, de nem azonos vele.

Forrás: Tittel Kinga - A Várnegyed titkai