Miért melegszik Európa kétszer gyorsabban, mint a világátlag?

A globális felmelegedés hatásai már most is láthatók, aszályok, erdőtüzek és jégolvadások zajlanak az egész kontinensen. Az EU Kopernikusz szolgáltatásával készült klímajelentés arra figyelmeztet, hogy a felmelegedési trend folytatódásával a rendkívüli hőség, az erdőtüzek, az árvizek és az éghajlatváltozás egyéb következményei komoly hatással lesznek a társadalomra, a gazdaságra és az ökoszisztémákra.

1991 és 2021 között a hőmérséklet Európában átlagosan körülbelül 0,5 Celsius-fokkal melegedett fel évtizedenként. A párizsi klímaegyezményben vállalt cél, az 1,5°C már régen elveszett, sőt, nem sok reményünk van arra sem, hogy 2°C alatt tartsuk a melegedés léptékét – írja a Köpönyeg.hu. A melegedés nem csak a hőhullámok és más időjárási anomáliák miatt veszélyes, hanem a tengerszint emelkedése miatt is, mely mostanra már elkerülhetetlen, akkor is bekövetkezik, ha holnaptól teljesen leáll a légszennyezés minden formája.

Számos oka van annak, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ más részei. Egyrészt nagy a szárazföldi tömegszázalék, amely gyorsabban veszi fel a meleget, mint a tenger. Másrészt az Északi-sarkvidék és általában a magas északi szélességi körök egyben a leggyorsabban melegedő régiók globálisan, és Európa viszonylag nagy része az északi szélességeken található.

A klímaszakértők azt is megállapították, hogy ez a tendencia nagy valószínűséggel folytatódik, és a jövőben további időjárási katasztrófákat jósolnak. Előrejelzések szerint a hőmérséklet az összes európai területen a globális átlaghőmérséklet változásait meghaladó mértékben fog emelkedni, hasonlóan a korábbi megfigyelésekhez. Az időjárási események felgyorsulnak, és az egyre csökkenő nyári csapadék valószínűleg pusztító aszályt okoz. Extrém esők és áradások várhatók a későbbi hónapokban a Földközi-tenger kivételével minden régióban – olvasható a The Guardian cikkében.

Mit tehetünk mi?

Sok európai ország nagyon jól csökkentette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az elmúlt évtizedekben, aminek következtében az EU kibocsátása 31%-kal csökkent 1990 és 2020 között. Európa emellett sokat tett azért is, hogy megvédje az embereket az éghajlati vészhelyzet legrosszabb hatásaitól a szélsőséges időjárást jelző figyelmeztető rendszerekkel.

A kontinens az évszázad közepére kulcsszerepet játszhat a szén-dioxid-semleges társadalom kialakításában. Az európai lakosok jelentős része gondolja úgy, hogy közös feladatunk tenni a klímakatasztrófa ellen, és mindannyiunk közös érdeke, hogy egy tiszta, fenntartható, zöld jövőt teremtsünk.