UNESCO-védett helyeket pusztít a globális felmelegedés

Nem lehet elégszer figyelmeztetni az emberiséget a globális felmelegedés veszélyeire (és arra, hogy igenis számít, egyénenként hogyan éljük az életünket, mennyire dominálja le a kényelem a környezetvédelmet). Most a CNN mégis megtette, bemutatva azon UNESCO által világörökségnek tartott vidékeket, amiket veszélyeztet az éghajlat változása.

Ilyen a grönlandi Ilulissat jégfjord, ahol a hatalmas Sermeq Kujalleq szakad bele az óceánba. Ez roppant gyorsan olvad, a grönlandi kormány is úgy reklámozza a helyet, mint ahol élőben megfigyelhető a felmelegedés.

Az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban is kézzelfogható a változás: rövidebb, hóban szegény telek, melegedő folyók, zsugorodó tavak és mocsarak, hosszabb tűzveszélyes időszakok jellemzik. A jövőben a nedves területek fele kiszáradhat, a sűrű erdőségek megritkulhatnak, több lehet az erdőtűz.

A Galápagos-szigeteken az El Nino jelenség melegíti túl a tengervizet, megzavarva a táplálékláncot is. Ugyanez irtja a korallokat, 2016-17 forró tengervizében az ausztrál Nagy-Korallzátony fele elpusztult. A Húsvét-szigeten a szokatlanul erős viharok ledönthetik a híres kőszobrokat.

Összességében egy jelentés szerint négyből egy világörökségi helyszín veszélyben van, a trend pedig évről évre rosszabb. Mechtild Rossler, az UNESCO világörökségi központjának igazgatója fel is tette a kérdést, ha mi nem tudjuk ezeket a fenyegetéseket elhárítani, hogy fog kinézni a jövő?

Sokkal jobban ki kell elemezni a fenyegetéseket és segíteni a közösségeket, hogy speciális eszközökkel felkészüljenek a veszély elhárítására. Mallorcán ez sikerült: a Serra de Tramuntana védett hegyein visszaállították a régmúlt hagyományos, takarékos öntözését, így nem vesznek ki annyi vizet az ökoszisztémából.