Barcelona tilt, Milánó fásít, Bázel vadvirágosít- A világ nagyvárosai a klímaváltozás ellen

Bogotá kerékpáros paradicsommá változtatja a várost

A járvány idején Bogotá arra fordította erőforrásait, hogy a kerékpáros közlekedést normává tegye. Hogy segítse azoknak a lakosoknak a közlekedését, akik nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak, 2020 márciusában a város 84 kilométernyi kerékpárutat épített ki, és ez hamarosan további 280 kilométerrel bővül.

Az intézkedésnek köszönhetően már most ebben a városban a legnagyobb a kerékpárhasználók száma Latin-Amerikában, de a város a következő években még inkább a kerékpárosok paradicsomává kíván válni.

Barcelona teljes utcacsoportokból tiltja ki az autókat

Barcelona rácsszerű szerkezetéről ismert, a város pedig megpróbálja a lehető legtöbbet kihozni ebből az egyedi elrendezésből. Ahogy korábban is írtuk, egész utcacsoportokból tiltja ki az autókat, amelyek csak a kijelölt blokkok kerületein közlekedhetnek. Ezzel lényegében a központ nagy részét gyalogossá teszik, javítva ezzel a levegő minőségét.

Milánót városi erdővé alakítják

Hárommillió. Ennyi fát szándékozik elültetni Milánó 2030-ig. Ez lakosonként egy fát jelent, a város pedig az utakra, a parkokba és még a felhőkarcolók erkélyére is kiülteti őket. A zöldítést pedig nagyon körültekintően végzik: előbb felmérik a legmagasabb hőmérsékletű területeket, illetve azt is, mely utcák a legalkalmasabbak a zöld folyosók létrehozására és a már meglévő erdők összekapcsolására.

Párizs autómentessé teszi a központját

Párizs tavaly több tíz kilométernyi új kerékpárúttal bővült, így minden eddiginél egyszerűbbé vált az autó elhagyása a szerelmesek városában. Most még egy lépéssel tovább kíván menni. Azt tervezi, hogy 2024-re a város első négy kerületének teljes területét elzárja az autós forgalom elől.

Ez azt jelentené, hogy az autók többé nem hajthatnának át a város egy hatalmas részén, ami a Place de Bastille-tól a Place de la Concorde-ig terjed.

Tallinnban ingyenes a tömegközlekedés

Amikor Tallinn 2013-ban bevezette az ingyenes tömegközlekedést, még nem a klímaválság volt a legfőbb gondja. A kormány eleinte az alacsonyabb jövedelműek mobilitását szerette volna támogatni, de a klímaválság súlyosbodásával sokan felismerték az intézkedés környezeti előnyeit.

Tallinn lefektette az alapjait egy pénzügyileg is életképes rendszernek, amely előnyben részesíti a tömegközlekedést a személygépkocsikkal szemben. Ez pedig egy hatalmas lépés a károsanyag-kibocsátás csökkentésére nézve is.

Bázel minden lapos tetőre vadvirágokat ültet

Bázelben minden lapostető tetején – legyen az új vagy régi épület – hamarosan virágzó vadvirágoskertek virítanak majd. Körülbelül egy évtizede előírás, hogy a belváros minden házának, irodájának és más épületének a tetején legyenek a biológiai sokféleséget szem előtt tartó tetőkertek.

A természetes szigetelés alacsonyabb energiaszámlákat eredményez, és a ritka madarak is gyakrabban jelennek meg a városban.

Tokió az élen jár a zöld légkondicionáló technikákban

Az olimpiai és paralimpiai játékok előtt Tokió többféle hűtési technológiát is kipróbált a rekkenő hőség ellen. A napsugárzást gátló festékektől és párásító tornyoktól a légkondicionálás zöldebb formáiig, valamint az acél és beton helyett fából készült épületekig (mint például a vadonatúj Japán Nemzeti Stadion), a technológiai elemek közül sok sikeresen csökkentette az úgynevezett hősziget hatást.

Koppenhágában megtermelhetik saját élelmiszereiket a lakosok

Koppenhága lakosai úgy próbálnak szembeszállni a klímaváltozással, hogy saját maguk termesztik meg a vacsorájukat. A városban található a világ egyik legnagyobb állami városi farmhálózata, köztük a Byhaven2200 nevű közösségi kert, ahol az önkéntesek és a látogatók lelkes kertészkedők között étkezhetnek.

Az Øens Have nevű közösségi kertben mindenféle programokat is szerveznek, mint például mezőgazdasági szemináriumokat és jógaleckéket. Izgalmas hely a Havhøst is, ahol a kikötőben hínárt termesztenek nem csak emberi fogyasztásra, de a tengeri élőlények örömére is.

Vancouver fából építkezik

Az acélból és betonból való építkezés rengeteg CO₂-t termel. Vancouverben ezért úttörő építészek serege szentelte pályafutását a fa épületeknek. Az építkezéshez szükséges faanyag előállítása sokkal kevesebb energiát igényel, mint a megszokott építőanyagok, ráadásul fenntartható forrásból nyerhető ki.

A városban több figyelemre méltó nagyszabású projekt is zajlik, de a legimpozánsabb a 40 emeletes Föld-torony (Earth Tower), amely hamarosan a világ legmagasabb fából készült felhőkarcolója lesz.

Curitiba "méhhadserege"

A brazíliai Curitiba városában a növényfajok 90 százalékának megőrzéséért a méhek beporzása a felelős. Hogy a város zöld maradjon, Curitiba öt különböző méhfajt telepített vissza több mint 50 helyre, beleértve a parkokat, iskolákat és a múzeumokat.

Ezenkívül kampányba kezdett, hogy felhívja a lakosok figyelmét a méhekre. Curitiba még ingyenes méhészeti képzéseket is tart minden hónapban, amelyek mindössze két év alatt több mint 7000 méhészt képeztek ki.

Buenos Aires hulladékból termeli az energiát

A metán rövid távú globális felmelegedést okozó ereje 80-szor akkora, mint a szén-dioxidé, és az egyik fő hely, ahonnan felszabadul, azok a hulladéklerakók. Ez pedig akkor következik be, amikor az élelmiszer- és szerveshulladék bomlásnak indul, és gázt bocsát ki.

A Buenos Aires-i CEAMSE erőmű ezt a metánt biogázüzemekbe vezeti, amivel nem csak megakadályozza, hogy a metán a légkörbe ömöljön, de a város energiaproblémáit is segít megoldani.

Forrás: Time Out