Mesés kalandozások a Gerecse, a Bükk és a Mátra szívében még az idei őszre

Kirándulás a Gerecse kapujához: a via ferraták és a tanösvények birodalma

A Gerecse térsége népszerű kirándulóhely, ahogyan a Gerecse és a Vértes közötti völgyben fekvő Tatabánya városa is, amely az M1-es autópályán vagy az 1-es főúton is könnyen megközelíthető. Az Európa egyik legnagyobb fémmadaraként népszerűvé vált Turul-emlékmű mellett három éve egy látogatóközpont is nyílt, ahol a túrázók egy interaktív tárlat segítségével, játékos keretek között ismerhetik meg a környék történelmi, geológiai és természeti értékeit.

Kalandvágyó túrázók még via ferrata-felszerelést is kölcsönözhetnek a látogatóközpontban. Az ügyességi mászás persze kicsit más, mint az egyszerű turistaösvények bejárása, hiszen a néhol igencsak meredek sziklák oldalában kialakított technikás szakaszok már valóban komolyabb biztonsági felszerelést igényelnek.

Három via ferrata is található a környéken: a legkönnyebb, akár iskolásokkal is bejárható a Hét Vezér útja, közepesen nehéznek számít a Turul-út, a legnagyobb kihívást pedig a Kata út jelenti, amely már inkább a rutinosabb mászóknak ajánlott.

Aki a via ferratákat egyelőre inkább kerülné, az három tematikus tanösvény közül is választhat. A Turul-tanösvény a hét nemzeti milleniumi emlékmű történetét mutatja be a kapcsolódó településekkel együtt, amelyet elsősorban a történelmet kedvelők fognak értékelni. A Ranzinger Vince tanösvény a bányász aknatoronyból kialakított kilátóig viszi a turistát, közben pedig a Gerecse flóráját és faunáját mutatja be.

De talán a Szelim-lyukhoz vezető geológiai tanösvény a legnépszerűbb errefelé, amely a terület kőzeteit vonultatja fel, miközben a fokozottan védett Szelim-barlangot, a barlangi ásatások titkait és a helyszínhez kapcsolódó legendákat is megismerteti a túrázókkal.

A Szelim-barlang a térség kétségkívül legismertebb barlangja, jelentős régészeti és őslénytani lelőhely, amelyhez rengeteg középkori történet is fűződik. Az egyik ilyen szerint Szelim szultán itt rejtette el a kincseit, amelyeket egy kénköves leheletű, hétfejű sárkány őrzött – ezt nem bizonyítja a tudomány, az viszont biztos, hogy a barlang kutatása közben magas széndioxid-szintet mértek a levegőben, amit annak idején hihettek akár a sárkány mérges lehetének is.

Panorámales a Szarvaskői várban és a Szent Anna-kápolnánál, vadregényes erdőkön keresztül

Komplex, több ágból álló tanösvény-hálózat indul az Egertől északra, szűk völgyben megbúvó Szarvaskő település központjában fekvő parkolóból, ahol bárki megtalálhatja a teherbírásának és habitusának megfelelő utat. Például van egy oda és vissza csupán 2,5 kilométeres, akár totyogó kisgyerekkel is bejárható táv, amely a tanösvény északi ágán a Vár-bérc –Tardos-bérc – Akasztó orom szakaszt jelenti, és amelyen az Eger-patak szurdokvölgyének jellegzetes kőzeteit (agyagpala, diabáz, mélytengeri párnaláva) csodálhatjuk meg.

Persze mehetünk akár tovább is ezen az útvonalon – a kék jelzésen –, egészen a 13. században épült szarvaskői vár romjaihoz. Innen pedig már néhány perc alatt elérjük a sziklaszirt tetejét, ahonnan gyönyörű panoráma tárul elénk.

Innen pedig egy újabb, kellemes, hét kilométer hosszú túrára lehet indulni. A kéktúra ösvényére visszatérve hamar elérjük a Veres-oldalt, ami onnan kapta a nevét, hogy földtakarója alól kilátszanak a hegyet alkotó vörösesszürke sziklák – a kilátás itt is pazar! Innen pedig már pár perc alatt elérjük az erdőt, miközben már 400 méter magasan járunk, de feljebb már nem kapaszkodunk. Kényelmes séta veszi kezdetét a vadregényes erdőben, ahol nagyjából háromnegyed óra után egy útelágazás következik.

Ha itt jobbra fordulunk, a Gilitka-patak oldalvölgyéhez jutunk, majd a Szent Anna-kápolnának is nevezett Gilitka-kápolna fehérre meszelt falú épülete tűnik fel előttünk, ahol akár egy kényelmes kis piknikre is sort keríthetünk. A pihenő után felkapaszkodhatunk a Kis-szoros-tető és az Almás-hegy közötti nyeregbe, majd a Fűzfás-lápa völgyébe ereszkedve kék és piros jelzést is láthatunk utunkon – a pirosat akkor kövessük, ha az Országos Kéktúra újabb szakaszának teljesítését igazoló pecsétet is szeretnénk, amire a Telekessy Vendégháznál nyílik lehetőség.

Kirándulás hazánk legmagasabb vízeséséhez, de a bátrakat egy kis Kékes-túra is várja

Parád és a hozzá kapcsolódó Parádfürdő a Mátra egy mesés ékszerdoboza alpesi legelőkre emlékeztető zöld hegyormokkal, völgyekkel és a Kékestető impozáns csúcsával a háttérben. Parádfürdő keleti végéből, a Károlyi-kastély közelében álló hatalmas kocsányos tölgy maradványától, a Rákóczi-fa mellől indul az Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény, amely a régió földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 kilométer hosszú túraútvonalra felfűzve.

Az állomások között szerepel az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-táró, a Timsós-táró, a Szent István csevicekút, az Ördöggátak és végül a 8-10 méter magas, piroxén-andezitből álló sziklafalon lezuhogó Ilona-völgyi vízesés. Külön érdekesség, hogy ez hazánk legnagyobb szintkülönbségű, mintegy 10 méter magas természetes zuhataga, míg a völgyet – amelyet a Tőkés-kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patak szegélyez – a Mátra legszebb völgyeként emlegetik.

Akik ennél combosabb, de hasonlóan pazar látnivalókban gazdag túrára vágynak, azoknak a közepes nehézségű, 15 kilométeres, 900 méteres szintemelkedést magában foglaló Kékestető – Sas-kő – Disznó-kő – Markazi kapu – Mária képesfa – Markazi vár – Kis-kő – Négyeshatár – Kékestető túrát ajánlott bejárni a kék jelzés mentén haladva.

A kirándulás első kétharmada lejtős, viszonylag sík terepen történik, vagyis kényelmesen teljesíthető. Séta közben gyönyörködhetünk a Sas-kőnél, a Markazi képesfánál és a Markazi várromnál kínált panorámában, de aztán a túra utolsó harmadában bizony érezhető lesz a hazai mércével is jelentősnek számító szintkülönbség – hiszen mégiscsak a Kékestetőre kell felkaptatnunk! És bár technikai kihívás nincs ebben a szakaszban sem, a túrára csak erős, a bokát biztonságosan tartó túracipőben és sok folyadékkal induljunk, hiszen vizet majd csak Kékestetőn vehetünk legközelebb magunkhoz.

A cikk megjelenését a Suzuki támogatta, a helyszíneket a Vitara modellel jártuk be, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.