Hazai szurdokok és kanyonok, ahol a túrázást magas fokon lehet művelni

A Rám-szakadék a lenyűgöző szépsége mellett az egyik legnépszerűbb szurdokvölgy a Pilisben, amit már rengetegen ismernek, és emiatt kicsit túlzsúfolt is lett. Éppen ezért ezúttal 5 másik mászható, vadregényes helyet ajánlunk azoknak, akiket lenyúgöz a természet, és maguk is szeretnék legyőzni, megmászni, meghódítani a szebbnél-szebb vadregényes tájakat.

Palóc Grand Canyon

A Páris-patak szurdokvölgye meredek sziklafalakkal övezett igazi vadregényes terep. A Palóc Grand Canyon az utóbbi években a túrázók egyik kedvencévé vált. A festői táj az Ipoly mellékvölgyében, Nógrádszakálban található, ahol a Páris-patak a nagyobb esőzések és olvadások idején zúdul alá a 15-20 méter mély és néhol csak pár méter keskeny szurdokon.

A különlegesen szép völgyben akár tíz-húsz méter magas, függőleges vízesések is keletkezhetnek, bár ilyenkor a túrázás a csúszós felületek és az omlásveszély miatt sem javasolt. A zöldkereszt-jelzésen vezető ösvényen sok a kidőlt fa – amiken bújva vagy mászva juthatnak csak keresztül – és a völgy is meredekebben kapaszkodik felfelé, ezért tényleg csak gyakorlott túrázóknak ajánlott. További információt ide kattintva olvashatnak.

Dera-szurdok

Pomázról Pilisszentkereszt-Dobogókő irányába, a műútról könnyen megközelíthető a környék látványos szurdokvölgye, a Dera-szurdok, ami esős időben nehezen járható, forró nyári napokon viszont remek program a magas sziklák árnyékot adó falai között kirándulni. A Pilis leghosszabb folyóvize, a Dera nem messze Pilisszentkereszttől meredek, 1-1,5 kilométer mély szurdokot alakított ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. Olyan lélegzetelállító szépségű ez a környék, hogy az ember könnyen belefeledkezik a túrázásba. További információkat ide kattintva találhatnak.

Kazári riolittufa

Ilyen ritka geológiai képződmény alig hat helyen található a világon, ezért büszkék lehetünk rá, hogy az egyik éppen Magyarországon, egészen pontosan Mátraszele és Kazár között húzódik meg. A hegygerinc déli, riolittufával borított, mélyen barázdált oldala mintegy 20 millió éve került a felszínre.

Nagy valószínűséggel a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, amely vegyes összetételű és különböző szemszerkezetű. A portól a nagyobb rögökig minden méret előfordul. A puha riolittufa felszínt a víz eróziós munkája formálta, benne mély árkokat szabdalt. További információkat ide kattintva olvashatnak.

Róka-hegy

A szentendrei HÉV Csillaghegy megállójától körülbelül negyedórás sétával érhető el Budapest egykori legnagyobb mészkőbányája, melyet már több évtizede felhagytak. A területen több lezárt természetes üreg, barlangjárat és mesterséges bányavágat található, melyek mind formakincsüket, mind élővilágukat tekintve igen értékesek. A felső bányafal régóta kedvelt sziklamászóhely alacsony falainak és könnyebb útvonalainak köszönhetően. A hajdani kőfejtőben eocén, oligocén képződményeket és paleokarszt formákat találhatunk. További információkat ide kattintva olvashatnak

Szomolyai Kaptárkövek

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szomolya az Északi-középhegység lábánál helyezkedik el, az Egri-Bükkalja területén, Mezőkövesdtől 12, Egertől 18 kilométerre. A falu fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben természetvédelmi terület helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb, összesen 117 fülkével rendelkező kaptárkő-csoportja. A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőinek kilétéről, koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született.

A vidéken megőrződött hagyománykincs egyik csoportja a hamvasztásos temetkezést, a másik pedig a méhészkedést említi a fülkékkel kapcsolatban. A védett természeti területek a jelzett turistautakon, gyalogosan szabadon látogathatók, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a természetvédelmi kezelő időszakosan korlátozhatja. További információkat ide kattintva olvashatnak.