Orfűn nem is egy, hanem rögtön három malmot is meg lehet nézni: egy papírmalmot, egy lóhajtású szárazmalmot és egy gabonaőrlő vízimalmot. Szerveznek külön malomtúrákat, melyek során idegenvezető mesél az épületek történetéről. Egy ilyen kis kirándulás körülbelül 45 perces. A vízimalom a Vízkő-forrás patakjára épült, és noha a 19. század közepe óta áll jelenlegi formájában, külön érdekesség, hogy ezen a helyen már az Árpád-korban is zajlott őrlés.
A szárazmalom mellett a harmadik épület a papírmalom, mely valójában egy 18. századi papírmalom rekonstrukciója, azaz új eszközökkel, de korhű módon mutatja be a korabeli munkafolyamatokat. Az „új" malom 2015 épült, papírmerítő műhelyében pedig foglalkozásokat is tartanak az előzetesen bejelentkezett csoportoknak.
Nemeshany Sümegtől negyedórás autóútra van, de észak felé légvonalban a Somló hegy sincs 5 kilométernél messzebbre tőle. A Csizmadia Vízimalom 1907-ben épült, egészen különleges módon, azóta is a család birtokában van – leszámítva azt a húszéves kitérőt, amit az államosítás jelentett. Három generáció folytatta a mesterséget, amit a dédnagypapa a malom építésével megkezdett, és miután a család a 70-es években visszavásárolta az épületet, gyönyörűen rendbe is rakták.
Az ezredfordulón újra megszépült a malom, ekkor az épület mindhárom szintje visszanyerte eredeti állapotát. Ma múzeumként működik a hely, ahová egy herendi malom teljes berendezését áthozták a felújítás után. A malom mellett fogadó is működik, de lehet simogatni juhokat, kecskéket és szamarakat is a szabadban.
Az ország legkeletibb csücskében megbújó Túristvándiban mesebeli vízimalom látható. Ilyen felépítésű és méretű vízimalom nincs még egy a kontinensen, de önmagában az is figyelemre méltó tény, hogy már az 1300-as évek elején is említést tesznek róla a krónikások. És még ha ez a vízimalom már nem teljesen „az" a vízimalom, lényegében ugyanarról az épületről van szó.
A hangulatos kis házikó tetejét fazsindely fedi, van rajta két apró tornyocska, tizenegy ablak és három erkély, amelyekről a környező vidékre nyílik kilátás. És a lényeg: a felújításokon átesett szerkezet még ma is működőképes, és időnként be is indítják. Az épületben működik egy kiállítás is, amely a malom történetéről mesél.
Csopakon, a Plul-malomban egy malomipari kiállítást is meg lehet nézni. A feljegyzések szerint körülbelül 750 éve működik vízimalom ezen a helyen, amely így egy valóságos élő történelemkönyv. Ez azt jelenti, hogy már akkor is működött itt a malom, amikor a török megszállta Magyarországot, majd a Rákóczi szabadságharc és a két világháború idején is.
Bár a története meglehetősen viszontagságos, annál érdekesebb, amelyről a hely fenntartói mesélnek majd, miközben azt is bemutatják, hogy miként működik (mert működik még ma is!) egy eredeti bio malom. Szerdától vasárnapig látogatható a helyszín, ahol vezető segítségével lehet megtudni a legérdekesebb műhelytitkokat.
Mohácson vízi- és taposómalom várja a látogatókat. Ez utóbbi egy nagyon érdekes szerkezet, amiből nincs is több Európában. A megálmodói ókori mintára építették fel az emberi erővel hajtott malmot, ami egyébként annyira kemény munka volt, hogy a honlap tanúsága szerint egykor elítéltek végezték ezt a robotot. Ma úri passzióból lehet mozgásba hozni a hatalmas kerekeket, mely valóban működőképes, és nem utolsósorban nagyon látványos. Ennek kipróbálása benne van a vízimalom belépőjének az árában, amihez egy 40-50 perces vezetett bemutató is jár.
A vízimalom működés közben is látható, plusz egy őrlés- és malomtörténeti kiállítás is van a helyszínen - ahol az eszközök nagy részét ki is lehet próbálni -, no meg van egy liszteszsák kiállítás is, ahol a környékbeli darabokon kívül székely, felvidéki kárpátaljai és baranyai zsákok is lógnak.
A Göcseji Falumúzeumban is találunk vízimalmot. A név senkit ne zavarjon meg, a skanzen valójában Zalaegerszegen található, Göcsej pedig a Zalai dombság legnagyobb kistája. A Falumúzeum volt az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, ahol jelenleg negyven különböző építményt barangolhatnak be a látgatók. Az istállók, lakóházak és pálinkafőző kunyhó mellett egy kis vízimalom is található a skanzenben: az épület egyik fele a 18. századból, másik fele a 20. század legelejéről származik, így még a legfiatalabb részei is bő száz évesek.
Bár a falumúzemba a környező településről szállították át és építették fel újra a régi épületeket, hogy egy 19. századi göcseji falu képét mutassák a Hencz-féle vízimalom kivétel, mivel az eredetileg is ezen a helyen állt – így a skanzen gyakorlatilag köré épült.
Az Őrségben fekvő apró Szécsisziget akkor is nagyon piszkálná a fantáziánkat, ha nem lenne itt a bizonyos vízimalom, amely miatt bekerült ebbe a felsorolásba. Nyugodt és elzárt a vidék, de mégis közel van a hármashatár, így lehet egyet kirándulni Szlovéniába vagy Ausztriába. De önmagában a Kerka Vízimalom és környéke is tökéletes egy családi kiruccanáshoz.
A helyszín abszolút gyerekbarát, és a körülbelül 500 éves történelmével is bőven van mit mutatnia a látogatóknak. Bár meséje hosszú, az 50-es évek államosításáig üzemelhetett, ekkor kezdődött meg a leromlás. Az ezredfordulón azonban a Kerka Vízimalom Egyesület megvette, nagyon szépen helyreállította, és rekonstruálta a három darab 5 méteres vízikereket is. Ma kiállítótérként működik, amely a régi idők valóságát hozza közelebb a jelen, szépségre nyitott embereihez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.