5+1 könnyű túra Budapesten és környékén, amit a gyerekek is imádni fognak

1. Guckler Károly tanösvény

Guckler Károly fővárosi erdőmesternek köszönhetően borítják erdők a 20. század elején letarolt Budai-hegyeket. A Hármashatár-hegy oldalában futó sétaút is neki köszönhető, ezért nevezték el róla 1918-ban, és újították fel pontosan száz évvel később.

Ez még valójában Budapest, így a fővárosiak nagyon könnyen meg tudják közelíteni a kiindulópontot, akár gyalog, akár autóval, akár tömegközlekedéssel. A 65 és a 65A jelzésű buszok Szépvölgyi út és Hármashatárhegyi út találkozásánál lévő megállójától érdemes indulni, maga az útszakasz 3,5 kilométer.

A terep nem nehéz, járható gyerekkel, és kutyával is, ha valaki épp négylábú barátjával sétálna egyet, a Virágos-nyeregben pedig ráadásként egy tűzrakóhely is van. A kirándulók útközben érintik egyrészt a Guckler-sziklát, másrészt tehetnek egy kis kitérőt a Táborhegyi-barlanghoz is.

2. Kiscelli parkerdő

A fővárosban, egészen pontosan a III. kerületben találjuk a kiscelli kastélyt és a hozzá tartozó 15 hektáros parkerdőt. A parkerdőben áll a kiscelli kálvária, a Szent Vér-kápolna és a Golgota-szoborcsoport is. Több gyalogösvény is vezet a fák között, az egyik egy kis pluszként aszfaltozott, ezt elsősorban a bringások használják. Az erdőben tűzrakóhelyeket is kialakítottak, és persze a csavargás ráadásaként meg lehet nézni a kastélyt is.

A cikk írásának idején a kastélyban található múzeum még zárva volt, de a gyorsan változó helyzetnek köszönhetően valószínűleg már nem kell sokat várni a nyitásra. A Kiscelli Múzeum Budapest és lakosainak a XVIII. századtól kezdődő és napjainkig tartó történetéről mesél, így a koronavírus járványhoz kapcsolódóan is elkezdtek tárgyakat gyűjteni, hogy bemutassák ezt a különleges és szélsőséges időszakot a főváros életében.

3. Fóti-Somlyó tanösvény

A Budapesttől 22 kilométerre, a Gödöllői-dombságon található tanösvényen sem kell tömegre számítani, ráadásul könnyű azt bejárni. A lágyan hullámzó dombok között vezető túraút körülbelül 3,5 kilométer hosszú, és mivel a szintkülönbség sem nagy, nem kell különösebben készülni a kirándulásra. Az információs panelekkel kitáblázott tanösvény valójáben egy körtúra, így végül a séta kezdőpontjához, a Fáy-présházhoz jutunk vissza.

Az útról egy kis tájékoztató füzet készült, amelyet a présházban is meg lehet venni. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Somlyó-hegyen körülbelül 1500 különböző lepkefaj él, ezek közül az egyik legismertebb a fóti boglárka. Akinek szerencséje van, és lát egy ilyen szépséges pillangót, csak messziről figyelje, mivel védett fajról van szó, melynek eszmei értéke 100 000 forint. A túrához segítség lehet a nemzeti park saját applikációja is.

4. Naplás-tó

Ez Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, vagyis még mindig a főváros területén járunk, egészen pontosan a 16. kerületben, Cinkota mellett. Mivel a tó a Szilas-patak felduzzasztása után jött létre, ezért Szilas-víztározónak is nevezik. 1997 óta természetvédelmi terület a környék, és már ebből is kitalálható, hogy sok-sok növény- és állatfaj él itt, csak madarakból körülbelül 150 fajt számoltak meg a vidéken. A víz tele van halakkal, csupa élet és zümmögés a környék, a tó keleti oldalán pedig mocsári teknősbékát is láthatunk.

Néhány területet lehet, hogy lezárva találnak majd az erre kirándulók, de ettől függetlenül is nagyon jó kis sétát lehet tenni a tó körüli tanösvényen. Nyáron nem szabad fürdeni a tóban, télen pedig tilos a jégen korcsolyázni. A tóhoz nem bonyolult eljutni, és ha valaki bringával megy, akkor a legjobb, ha a néhány éve átadott Szilas-menti kerékpárúton érkezik a kirándulóhelyre.

5. Cinkotai parkerdő

A Naplás-tó mellett található a parkerdő, és bár a két barangolást simán össze lehet kötni egymással, külön-külön is megérnek egy túrát. Míg a tó esetében épp a víz közelsége a legvonzóbb, itt az erdő susogása az, ami feltölti a lelkünket energiával. A parkerdő a Naplás-tóval és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt körülbelül 150 hektáron terül el, és a tó környékéhez hasonlóan mindez természetvédelmi terület.

A terepet nagyon könnyen be lehet járni, gyakorlatilag nincs szintkülönbség. Bár mindenhol kitáblázva, az ösvényeken nem lehet eltévedni – a tanösvény mellett azonban 18 információs tábla segít megismerni a környező élővilágot. Van tűzrakóhely is az erdőben, így, ha például a Naplás-tóval együtt szeretnénk bejárni a kiserdőt, akkor itt meg lehet állni falatozni, vagy illatosra pirítani a szalonnát.

+1 Apátkúti-völgy

És még egy kirándulóhely, ami egy picit messzebb van a fővárostól, de még mindig olyan távolságban, hogy nem kell túltervezni a kiruccanást. Az Apátkúti-völgy a Visegrádi-dombság területén, pontosabban Visegrád és Pilisszentlászló között fekszik. Igazi romantikus, vadregényes kirándulást lehet tenni a völgy alján végigfutó patakot követve – a jelzett turistaút a vízfolyás medrét követi. Ez egy kicsivel hosszabb kirándulás a többinél, összesen 8,8 kilométer, melyet nagyjából 3 óra alatt lehet végigjárni, ha valaki nem áll meg pihenni vagy épp felfedezni a környéket.

Nem körtúráról van szó, ezért érdemes előre kitalálni, hogy a végpontról hogyan szeretnénk hazajutni. Persze, a tervezés nem különösebben bonyolult, mert buszok mindkét településről indulnak Szentendrére. Sietni viszont nem érdemes, mert kisebb-nagyobb látnivaló bőven akad. Meg lehet pihenni a Kaán-forrásnál és az Alpár-forrásnál, de érdemes megnézni az Ördögmalom-vízesést, a Telgárthy-rétet és a Pisztrángos-tavakat is. És igen, utóbbinál nemcsak nézni, hanem kóstolni is lehet a halakat.