Járjon azon az úton, amelyről Kerouac regényében olvashatott!

Több kiadó is elutasította a művet, végül a Viking Press fogadta el, ám változtatásokat kért. Az eredeti szövegben például a szereplők a saját nevükön szerepeltek, ahogy a szerző is, de meg kellett változtatni azokat – így lett Kerouacból Sal Paradise, és országos cimborájából, Neil Cassidy-ből Dean Moriarty. A könyv végül 1957-ben jelent meg, és a beatkorszak egyik alapvetésévé vált.

Sok száz oldalt ölelne fel a regény helyszíneinek bemutatása, hiszen a szöveg útinaplóként sorolja a településeket, amelyeken a szereplők áthaladnak; ráadásul, mivel önéletrajzi jellegű műről van szó, Sal Paradise és Kerouac szétválaszthatatlanok, így a szerző életének meghatározó helyei közül csak néhány fontosabbat említünk az alábbiakban.

New York City

Kerouac New York City-ben élt, amikor találkozott Neal Cassidy-vel, akivel aztán rengeteget utaztak.
Többször is keresztül furikáztak az Egyesült Államokon, és az utazások élményeiből született meg végül az Úton a West 20th Street 454. szám alatti lakásban.

Törzsvendég volt a The White Horse Tavernben (Hudson Street 597), New York második legrégebbi kocsmájában: 1880 óta oltják itt szomjukat az emberek. Kezdetben egyszerűen csak The Horse-nak nevezték, és a Hudson partján dolgozó dokkmunkások múlatták itt szabadidejüket, majd az 1950-es évek elején írók és művészek törzshelye lett. Dylan Thomas, Bob Dylan, Hunter S. Thompson továbbá költők, zenészek, művészek hörpölték itt az italukat.

Greenwich Village-ben, a 7th Avenue 178-ban találjuk a Village Vanguard nevű nagy múltú jazz klubot. A tulajdonos, Max Gordon nem csupán a folk- és jazz-zenészeknek kívánt inspiráló környezetet teremteni, hanem művészeknek és költőknek is.

Ha Kerouacról és New Yorkról van szó, az olyan kötelező, bevett látnivalók mellett, mint az Empire State Building, a Times Square vagy a Central Park, javallott ellátogatni a Szent Patrik katedrálisba is a 5th Avenue-n, ami szintén kedvelt helye volt.

Chicago

Kerouacot lenyűgözte Chicago, mert úgy érezte, hogy egészen sajátos arculata és hangulata van; nem olyan, mint egy északi város, de nyugatinak sem gondolta – valahol a kettő elegye, és közben egyik sem. Noha Chicago a blues fellegvára volt, a dzsesszkedvelő Kerouac a bebop (a dzsessz-zene egyik stílusa – a szerk.), no meg a kocsmák miatt érdeklődött iránta.

Cassidy-vel a város Loop nevezetű negyedében múlatták az idejüket, ami egy rendkívül nyüzsgő kerület volt: az Útonban így írta le: "Villamosok jajdultak, rikkancsok rontottak, nők billegtek át az úton, sült hús és sör szaga terjengett, neonok kacsingattak". (Bartos Tibor fordítása)

Mára mindez sajnos elveszett, a Loop Chicago hatalmas, modern üzleti negyedévé vált. És ha már itt járunk, érdemes betérni a Green Mill nevű bárba egy jó italra és jazzmuzsikára, megnézni Amerika második legmagasabb felhőkarcolóját, az antennával együtt 527 méter magas Willis Towert, vagyis az egykori Sears Towert (a legmagasabb a World Trade Center helyére épült One World Trade Center a maga 541 méterével), illetve az Art Institute of Chicago-t, ahol olyan művészek képei vannak kiálítva, mint Claude Manet, Auguste Renoir, Paul Cézanne és Vincent Van Gogh.

Denver, a beatkorszak fontos helyszíne

Kerouac itt, vagyis Colorado állam fővárosában segített Cassidy-nek, hogy megkeressék rég nem látott apját. Denver Five Points negyedének jazzklubjaiban is sokat időztek - ugyan a város befolyásos alakjai közül sokan éltek itt, és ma is a helyi üzleti élet egyik meghatározó színtere, a több mint ötven kocsmában és klubban olyan legendák zenéltek, mint Billie Hollyday, Duke Ellington, Miles David, Nat King Cole, Count Basie és Dizy Gillespie.

A faji szegregáció idején a Five Points egy részében tömörült a fekete közösség, és ugyan ma már nem élnek itt olyan sokan, kultúrájuk olyannyira meghatározta a környéket, hogy két intézetet is ennek megőrzésére és bemutatására szenteltek. Ezek a Black American West Museum and Heritage Center és a Blair-Caldwell African American Research Library, de a kerületben az afro-amerikai közösség több temploma is megtalálható.

A Five Pointsban rendezik meg minden év június tizenkilencedikéjén a Juneteenth-t, azaz a Szabadság napját 1865. június 19. emlékére, amikor a polgárháború befejeződésével Texasban is eltörölték a rabszolgaságot.

San Francisco, a beatmozgalom központja

San Francisco a korszak szerelmeseinek és az alkotók rajongóinak afféle zarándokhelye. Kerouac (és a korszak nagyjai) rendszeresen látogatta a North Beach negyedben található City Lights könyvesboltot, és sokat ivott a Vesuvio Saloonban – a Columbus sugárúton egy kis utca választja el ezt a két helyet, amelyet az íróról neveztek el.

A beatnemzedékhez kapcsolódó óriási gyűjteményt őriz a 2003-ban alapított Beat Museum (Broadway 540), közöttük kéziratokat, leveleket és az alkotók személyes tárgyait is. Vezetett túrákat is szerveznek, amelyek során végigvezetik az érdeklődőket a legendás helyszíneken, bemutatják magát a korszakot, legnagyobb alkotóit és azok filozófiáját, szó esik a beatmozgalommal szorosan összefüggő jazz-ről, illetve elmondják, hogy a beatköltők és írok művei hatására hogyan sarjadt ki a hatvanas években a hippimozgalom, és egyáltalán, a beatnek milyen hatása van a mai világunkra.

A cikk elkészítésében ez a forrásanyag volt a segítségünkre.

Címlapfotó: The White Horse Tavern – Brian Logan Photography / Shutterstock