Százötven éves Ausztria egyik legismertebb zeneműve, a Kék Duna keringő. A jubileum alkalmából a bécsi Wienbibliothek rendezett kiállítást, amely nemcsak a darab keletkezését, hanem napjainkig tartó hatását is bemutatja.
Egy régi ígéretét beváltva ifjabb Johann Strauss 1866/67 telén komponálta meg a zenetörténelem egyik legismertebb és leggyakrabban játszott művét, a Kék Duna keringőt. A darab soha nem hiányozhat például a Bécsi Újévi Koncert vagy a Bécsi Operabál programjáról sem.
A 150 éves jubileum alkalmából azonban most a Bécsi Városháza épületében található Wienbibliothek mutatja be egy kiállítás keretében a zenemű keletkezésének körülményeit. Sőt, leszámol azzal az időközben már tudományosan megcáfolt legendával is, hogy első bemutatásakor a darab nem aratott sikert, és csak később, külföldről kiindulva hódította meg a világot - olvasható a bécsi programajánlóban.
A Kék Duna keringő eredeti címe ugyanis An der schönen, blauen Donau (A szép, kék Dunánál) volt, és a Bécsi Férfidalárda 1867-es farsangi mulatságára készült. Mivel Ausztria előtte szenvedett vereséget a porosz háborúban, így a kórusegyesület február 15-én a hagyományos bolondok napi ünnepség helyett csupán farsangi éneklést tartott. Ifjabb Johann Strauss erre az alkalomra komponálta a valcert, amelynek eredeti címe Karl Beck egyik versének hasonló sorára vonatkozik. Ebben azonban nem Bécsre, hanem szülővárosára, Bajára utal a költő.
A Wienbibliothekben 2017. május 12-ig ingyenesen látogatható kiállítás nemcsak a darab keletkezésének, ismertté válásának történetét és érdekes részleteit mutatja be, de a mai napig tartó kihatását a kultúrára és Bécs mindennapjaira.
