A reptéri kódok feloldásával tarol egy weboldal

A cnn.com mutatta be cikkében azt az új internetes oldalt, amelyre szerintük teljesen rá lehet kattanni, ha mindig is tudni szerettük volna, hogyan alakultak ki a világ légikikötőinek hárombetűs helyszín-kódjai.

Az aircode.es március 11-ei indulása óta rendkívüli látogatottságot ért el, ami azt súgja, a létrehozó amerikai baráti páros, Lynn Fischer designer és Nick Crohn szoftverfejlesztő nincs egyedül a világban repülőtér-mániájukkal.

Az ötlethez nem kellett más, mint hogy Fischer egyszer elcsípjen a reptéri kódadásról szóló beszélgetést, és egy gyors netes böngészés után rájöjjön, az erről szóló információt még sehol sem gyűjtötték össze. A mostanra létrejött adatbázis azonban csakis kedvtelésből készült, azt nem szeretnék kereskedelmi célra használni.

A legtöbb kattintást a kanadai repterek gyűjtik be teljesen értelmetlennek tűnő kódjaikkal (a YYZ alatt például a torontói Pearson Repülőteret jegyzik), de a kétértelmű összetételek is érdekesek a látogatók számára. Fischer kedvence az iowai Sioux City három betűje, a SUX (angolul kiejtve „szívás"-nak fordítható), amelyre a repülőtér amúgy viccesen reagál szlogenjében („Fly SUX").

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) az illetékes a helyszín-kódok kiadásában, hozzájuk lehet fordulni változtatási kérelemmel, de ennek megadása nemigen jellemző (ezért volt kénytelen Sioux City kezdeni valamit a helyzettel). A kanadai repterek gyakran saját maguk számára is teljesen érthetetlen kódjai külön furcsák, ha azt vesszük, hogy a szervezet éppen Kanadában székel.

Az egyértelmű jelzéssel rendelkező Budapest Airport (BUD) fönt van már a reptér 2011-es átnevezéséről szóló rövid magyarázattal, és a lista folyamatosan bővül. Aki szeretné, el is küldheti javaslatait a szerkesztéshez.