Négy legendás ír ital a whiskey-től a poitínig

A Travelo már nem először járt Írországban. Legutóbb Dublinban töltöttünk egy hetet. Akkor feltérképeztük a pénztárcabarát városnézési lehetőségeket, majd végigpróbáltunk minden helyi ételt és italt. Most visszatértünk, hogy Dublinon túl is körülnézzünk az íreknél. Először alkoholos kalandjainkról mesélünk.

Guinness sörfőzde

A Guinness a leghíresebb ír ital, még a világ piatérképére is ezzel a barnasörrel kerültek fel, pedig azért a whiskey is méltán ott lehetett a versenyben. A Guinness Storehouse a leglátogatottabb dublini látványosságok között van, mégsem ülnek a babérjaikon: rendszeresen megújítják bemutatótermeiket. Túránk során most is jártunk egy olyan teremben, ahol tavaly még maga a főzde üzemelt. De gyorsan átépítették, és most kóstolószobaként működik. A teremben több csőből látványos füstként csap fel egy-egy aroma illata. A következő, szintén új terem pedig az alapító előtt tiszteleg. Arthur Guinness merészsége ma már legendás: 1759-ben kilencezer évre szóló bérleti szerződést írt alá a földre, ahol ma is a sörgyár áll.

A Storehouse-ban egyébként az a jó, hogy sokkal több, mint egy múzeum. A látogatók a sör készítésének lépései mellett megtanulhatják, hogy hogyan kell sört kóstolni, a nyelv melyik részén milyen ízeket keressünk, amikor sört iszunk, és aki akar, kipróbálhatja magát sörcsapolásban is. A látogatók örök kedvence sem egy tipikus múzeumi helyszín: az épület legfelső emeletén található Gravity bárból 360 fokos panoráma nyílik Dublinra. Tökéletesebb helyet nem lehet a városban találni arra, hogy a legnépszerűbb ír sörrel megismerkedjünk.

Kézműves sörfőzdék

Írország sem tudott kimaradni a kézművessörfőzde-lázból. Vidéken egészen apró, egyszemélyes főzdék is működnek, sokszor csak egy-egy pubnak vagy a helyi szálloda bárjának szállítva az aktuális kísérletükből. Mi így találkoztunk a tavaly novemberben alapított Torc kézműves főzde söreivel, de egyébként minden régióban találni lelkes amatőr és félprofi sörkészítőket. Akit zavar, hogy nem garantált, jól ismert ízt és minőséget kap, maradjon a Guinness-nél, vagy a jellemzően mindenhol kapható német márkáknál. Aki viszont szeret kísérletezni, nézzen szét ezen az oldalon, vagy még inkább kérdezősködjön helyben!

Poitín

Viszont ne próbálkozzon házi főzésű verzióval a poitín (ejtve: pocsin) nevű, magas alkoholtartalmú italból, az ugyanis illegális! Eredetileg a legtöbb családban készítettek ilyen 40-90 százalékos alkoholtartalmú italt. Ahogy lenni szokott, mindent beletettek, amit találtak: készülhetett a poitín árpából, egyéb gabonafélékből, cukorrépából és krumpliból is. A boltokban ma is találni poteen néven futó italt, de ez állítólag köszönő viszonyban sincs az eredetivel, amit házaknál főztek, és helyenként állítólag főznek még most is a több száz éves tiltás ellenére.

Jameson viszki

Az írek állítják, hogy a viszki készítésének titkát ők tanították meg a skótoknak, így skót nemzeti italnak tartani nagy hiba. Ezen nem változtat az sem, hogy az írek whiskey-nek, a skótok pedig e betű nélkül, whisky-nek írják az árpapárlatuk nevét. Az igazság persze ennyi év távlatából kinyomozhatatlan, a skót és az ír változatnak viszont egyértelműen megkülönböztethető karakterjegyei alakultak ki.

A skótok a saját viszkijüket kétszeres lepárlással készítik. A felhasznált árpát jellemzően nyílt tűz felett pörkölik, így a kész italban végül a fütsös ízjegyek dominálnak. Ezzel szemben az írek tradicionálisan háromszoros lepárlást, és zárt rendszerű pörkölést alkalmaznak, így az ír viszki íze lágyabb, mint skót vagy amerikai vetélytársaké.

A tradíció pedig a ma már világhírű márkáját 1780-ban Dublinban megalapító John Jamesonnak köszönhető. Ő kísérletezte ki a háromszoros lepárlást, és az ő nyomán lett végül szinte minden ír viszkifőzdében ez a gyakorlat, majd később a hagyomány is. Ma a termelés már Cork mellett, egy Midleton nevű településen zajlik. És Dublin mellett itt található a márka másik kóstolóterme is, ahol egy gyárlátogtás után mindenki összehasonlíthatja amerikai, skót viszkik és a helyi Jameson ízét.

Ír kávé

Az ír kávéba viszki kerül, ezt sokan tudják. De hogy a tökéletes koktél érdekében több dologra is figyelnünk kell, már kevesebben. Fontos például, hogy a bögre, amiben kínáljuk, meleg legyen. A legtöbb helyen ezért egész egyszerűen párszor átöblítik forró vízzel. Az ír kávéból akkor sem maradhat ki a cukor, ha egyébként cukor nélkül issza a feketét az ember: a tejszín így marad csak fenn szépen a kávé tetején.

A forró kávéban elkeverjük a cukrot és a viszkit, majd a tetejére rétegezzük a tejszínt. Hagyományosan folyékony, zsíros tejszínt használtak ehhez, de mostanában gyakori a tejszínhab használata is. Az arányok pedig házról-házra változnak. A kész italunk elfogyasztásához az az írek tanácsa, hogy a hideg tejszínen keresztül szürcsölgessük a forró italt, és véletlenül se keverjük bele a tejszínt a kávéba.

Egészségükre!

Írországban a Budapestről Dublinba heti négy járatot üzemeltető Aer Lingus légitársaság és az Irish Welcome Tours vendégeként néztünk körbe.