Ha bírja a hosszú sétákat, akár egy nap alatt jókora részét megnézheti Berlin híres turisztikai látnivalóinak. A legjobb az egészben, hogy mindez semmibe nem kerül, csak az étkezésre kell költenie.
Ingyen nézne körül a német fővárosban, de magányos farkas típus, és nincs kedve csatlakozni az ingyenes városnéző túra csapatához? Indulás előtt levelezzen egyet a Reichstaggal, a túra napján pedig húzzon kényelmes cipőt, és kövesse itinerünket! Egy ideális első nap Berlinben.
Sony Centertől az Alexanderplatzig
Ha először jár erre, a Reichstag épülete éppúgy kihagyhatatlan látványosság, mint a hipermodern Potsdamer Platz, a megindító Holocaust Denkmal, a legendás Brandenburgi kapu, az Alexanderplatz fölé magasodó tévétorony, vagy éppen a híres határátkelő, a Checkpoint Charlie. Jó hírünk van: ezeket a látnivalókat mind ingyenesen tudja abszolválni, és ha kellően ütemesen gyalogol, akár egyetlen napba is beleférnek.
Berlin egy nap alatt, ingyen
Indítsuk a napot a város modern, nyüzsgő terén, a Potsdamer Platzon. Amellett, hogy a Sony Center fémszerkezetes teteje menő, az itt található kávézók hangulatosak, és még a Legoland is itt van, leginkább mégiscsak a történelméért érdekes ez a hely. Anno a berlini fal műszaki területére esett, kopár, kihalt vidék volt, majd a fal megszűnését követően új, modern központot emeltek itt a kilencvenes években, ami ma már a turisták és helyiek egyik kedvence.
Miért van mindenhol medve Berlinben?
A városban járva úton-útfélen medvékkel találkozhatunk embernagyságú műanyag változatoktól apró plüss szuvenírekig. Berlin címere ugyanis egy fekete medvét ábrázol ezüst háttérben, egy arany ötágú koronával a fején. Eredete vitatott, számos feltételezés szerint I. Albert szász herceg, ismertebb nevén „Medve Albert" brandenburgi őrgróftól származik, és első írásos emléke 1280-ból való. A medve évszázadokig a brandenburgi, majd a porosz sas részeként szerepelt, csak a 20. században lett önálló címerállat, majd Berlin jelképe.
Forrás: Wikipedia
Szembenézés a történelemmel
Innen az Ebertstrassén sétáljunk el a nyomasztó, ugyanakkor páratlan holokauszt-emlékműig, a Holocaust Denkmalig, ami nem más, mint egy egyre növekvő kőtömb-labirintus. Itt sétálva elmerenghet az ember a történelem legsötétebb korszakán, hogy aztán a labirintus közepén lemehessen az ingyenesen látogatható információs és dokumentációs központba, hogy további információkkal gazdagodhasson. Az itt részletezett borzalmak nagyon felkavaróak, ugyanakkor jó látni, hogy egy ország ilyen mélyen szembe tud nézni szörnyű történelmével.
Berlin egy nap alatt, ingyen
A holokauszt-emlékhely után már csak pár lépést kell tennünk, hogy a klasszicista stílusban épült Brandenburgi kapu előtt találjuk magunkat. Itt az erre fogékonyak akár orosz katonának beöltözött óriás plüssmedve jelmezbe bújt illetőkkel is fotózkodhatnak. A kapu II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére épült 1788-1791 között. 1793-ban helyezték el a kapu tetejére az öt méter magas bronzszobrot, mely a győzelem szárnyas istennőjét, Nikét ábrázolja, aki egy négylovas szekéren, quadrigán, éppen behajt a városba.
Brandenburgi kapu: A megosztottság és egység jelképe
A bronzszobor, és az egész kapu sorsa igencsak akciódús volt a történelem során: 1806-ban a jénai csata után Napóleon Párizsba hurcolta, de még mielőtt ott felállíthatták volna, a császár hatalma véget ért. Párizs bevételekor Ernst von Pfuel tábornok lett a francia főváros egy részének a parancsnoka. Neki köszönhetik a berliniek, hogy a győzelem istennője ismét visszatérhetett a brandenburgi kapu tetejére. 1814-ben ládákba csomagolták a szobrot és visszaszállították Berlinbe, ahol azután restaurálták.1918-ig, II. Vilmos német császár lemondásáig a kapu középső átjáróját kizárólag a császári család tagjai, az ő személyes vendégeik, illetve a Pfuel család tagjai használhatták. 1933. január 30-án az SA a brandenburgi kapun áthaladó fáklyásmenettel ünnepelte a nemzetiszocialisták hatalomra jutását.
A második világháború alatt a quadrigáról gipszlenyomatot vettek. Berlin ostroma során, miután a quadrigára vörös zászló került, a német katonák többször ágyúval rálőttek és a szobor súlyos károkat szenvedett. Csak egyetlen lófej maradt meg az eredeti szoborcsoportból; ez ma az egyik berlini múzeumban látható. Az oldalépületek is súlyosan megsérültek.
1956. szeptember 21-én a berlini városvezetés elhatározta, hogy a városkaput újra felépítik. A heves viták és kölcsönös szemrehányások ellenére Berlin mindkét fele részt vett az újjáépítésben. A kelet-berlini városi tanács azonban az újrafelállítás előtt eltávolíttatta a vaskeresztet és a sast a quadrigáról, mivel ezeket a porosz militarizmus szimbólumának tekintették.
1961. augusztus 13-a, a berlini fal felépítése után a kapu a lezárt zóna közepére került és sem keletről, sem nyugatról nem lehetett áthaladni rajta. Az építményt csak a keletnémet határőrök közelíthették meg. A későbbi államelnök, Richard von Weizsäcker találóan jegyezte meg a hidegháború idején: „Amíg a brandenburgi kapu zárva, addig a német kérdés nyitva marad.".
1987. június 12-én Ronald Reagan amerikai elnök a következőket mondta egy berlini látogatása során a brandenburgi kapu előtt: Gorbacsov úr, nyissa ki ezt a kaput! Gorbacsov úr, döntse le ezt a falat! 28 évvel a fal építése után, 1989. december 22-én a brandenburgi kaput 100 000 ünneplő ember jelenlétében újra megnyitották.
Az 1989-1990 szilveszter éjjelén súlyosan károsodott quadrigát 1991-ben ismét restaurálták és ekkor visszakapta a vaskeresztet a sassal. A homokkőből készült kapu a környezeti ártalmak miatt szintén rászorult az átfogó restaurálásra. A 22 hónapos munka után a kapu ünnepélyes leleplezése 2002. október 3-án történt meg újra.
forrás: Wikipedia
A Reichstag akkor is izgalmas, ha untatja a politika
A kaputól újfent pár lépés, és a Reichstag üvegkupolás épületénél vagyunk, amely ma a német törvényhozás otthona, vagyis a Bundestag üléseinek helyszíne. Érdemes előre online bejelentkezni az ingyenes, angol vagy német nyelven elérhető, vezetett túrára. Ezen az épület történelmével éppúgy megismerkedhetünk, mint az építészeti finomságokkal és a kupolából nyíló remek panorámával. Helyben már csak a kupolába kérhetünk időpontot, de úgy nagyon hosszú várakozásra kell számítani, ezért tényleg érdemes előre gondolkodni.
Mi délre kaptunk időpontot, így 11:30-kor kellett a beléptetőkapunál jelentkeznünk, hogy legyen idő átesni a biztonsági ellenőrzésen. Az épületben a túra előtt volt idő kifújni magunkat a jókora bőrfotelekben, és a mosdót is kényelmesen meglátogathatta mindenki. Ezt követően felfrissülve kezdődhetett az épületbejárás. Megtudtuk, hogy a Reichstag eredetileg 1894-ben nyitott meg, majd a hírhedt 1933. február 27-i tűzvészt követően az első felújítást a hatvanas években végezték rajta. Ekkor a palotaszerű jellegről átkerült a hangsúly az emberi léptékre és a korabeli stílusra – a falakat és a mennyezetet műanyagokkal burkolták be, és igyekeztek elrejteni az eredeti épületet.
Katonagraffitik, titkos alagút és üvegkupola
A következő nagy változást az 1999-es felújítás hozta, amit a brit sztárépítész, Norman Foster és csapata végzett el. Úgy döntöttek, visszatérnek az eredeti épülethez, ahol pedig nem lehet, ott az eredetibe illeszkedő, de kortárs megoldásokhoz folyamodnak. Így született meg az üvegkupola kilátóplatformmal, de emiatt kerültek bemutatásra a falakon a hatvanas években eltakart, és így konzerválódott orosz katonagraffitik is. Idegenvezetőnk elmondása szerint a felújításkor elhívták az akkori orosz nagykövetet, és megkérdezték, bemutathatják-e a nagyközönségnek ezeket a mementókat. A nagykövet rábólintott, de néhány disznóságot azért letöröltetett.
Az épület hatalmas tereit bejárva látogatást tehettünk az áhitat termében, amit bármely vallás követői felkereshetnek, ha egy kis lelki feltöltődésre van szükségük. De persze a nem hívők sincsenek kizárva, ők pihenni jöhetnek ebbe a csendes szobába. Túránk során érintettünk számos különböző művészeti installációt, és azt az alagutat is megnézhettük, mely a szomszédos épülettel köti össze az épületet a föld alatt, és amelyet egykor a Reichstag elnökének palotájaként használtak.
Berlin egy nap alatt, ingyen
Mint azt idegenvezetőnktől megtudtuk, ez az alagút azért jelentős, mert egy lehetséges forgatókönyvét adja az 1933-as tűzvésznek. Bár a hivatalos álláspont szerint a tüzet egy fiatal, magányos, holland kommunista gyújtotta, sokan úgy gondolják, reálisabb elképzelés, hogy a nácik keze volt a dologban. Így ugyanis könnyedén kiálthatták ki bűnbaknak és ellenségnek a kommunista pártot, ami nagyon jól jött a választások előtt. Hogy hogy jön ide az alagút? A szomszédos épületben ekkoriban nem más lakott, mint Hermann Göring, az alagútról pedig akkoriban nem tudott senki. Így aztán nem volt bonyolult anélkül felgyújtani az épületet, hogy bárki tudomást szerzett volna róla, majd arra lehetett az egészet fogni, akire akarták. Az alagutat ma a szomszédos kormányzati épületekből átjáró képviselők és hivatalnokok használják.
Végezetül az egyszerű, kék székekkel berendezett üléstermet, majd a híres üvegkupolát nézhettük meg. A kupolába idegenvezetőnk már nem jött velünk, hanem mindenki a maga ritmusában, audioguide segítségével deríthette fel a látnivalókat. Ennek érdekessége, hogy a technikai analfabétáknak is élmény lesz vele a nézelődés. Elegendő egyszer elindítani, és aztán magától suttogja a fülünkbe az információkat az adott látnivalóról éppen akkor, amikor az a látóterünkbe kerül.
Irány a Checkpoint Charlie, majd a csokimennyország!
A kilencven perces túrát követően visszasétáltunk a Brandenburgi kapuhoz, hogy innen az Unter den Lindenen, vagyis az egykori NDK legszebb sugárútján korzózhassunk monumentális nagykövetségi épületek – a magyar is itt van! –, szép szállodák és kávézók mellett elhaladva. Ha valaki megéhezett, itt talponállókban currywurstot kóstolhat, de persze cizelláltabb éttermek is várják a megfáradt turistákat.
Ebéd után a Friedrichstrasse felé folytattuk utunkat, ami most a metróépítés miatt kissé csatatér jellegű volt, de máskor kellemes sétát ígér ez az utca is. Egészen a legendás határátkelőig, a Checkpoint Charlie-ig mentünk. A határőrökkel fotózkodási igényét itt kiélheti, aki szeretne emlékbe egy ilyen képet, majd érdemes végigolvasni a kifejezetten tartalmas szabadtéri kiállítás történelmi áttekintését, a sikeres és sikertelen szökések sztorijait is. Ugyanitt van egy fizetős múzeum, de részletesen megismerkedhetünk a fallal az ingyenes kiállításon is.
Berlin egy nap alatt, ingyen
Innen érdemes a Gendarmenmarkt felé venni az irányt, ami Berlin egyik legszebb tere a rajta álló fantasztikus templomok miatt. Ugyanitt, a sarkon, a Charlottenstrasse 60. szám alatti Fassbender und Rauch csokiboltja újabb kihagyhatatlan látnivaló! Berlini épületek csokimásai és finomabbnál finomabb bonbonok, pralinék és sütemények várják itt a betérőt. Persze, ha mindent meg akarunk kóstolni, már nem lesz ingyenes a túra, de fejenként pár praliné kiválasztása és szertartásos megkóstolása jó kompromisszum lehet.
Tovább az Alex felé!
A csokimennyország után sétáljunk vissza az Unter den Lindenre, és folytassuk utunkat tévétorony iránt az Alexanderplatz felé. Út közben elhaladunk a Humboldt egyetem épületei mellett, majd felbukkan a Múzeumsziget, rajta a berlini dómmal és a fantasztikus gyűjteményeket magukban rejtő múzeumokkal Pergamontól Bode-ig. Egy következő napon mindenképp látogassunk el valamelyik gyűjteménybe, de arra készüljünk fel, hogy ez a program már nem lesz ingyenes.
A pápa bosszúja
A berlini tévétorony (németül Berliner Fernsehturm) Berlin egyik legfőbb látnivalója, 368 méteres magasságával Németország első, Európa negyedik legmagasabb szabadon álló épülete. A város központjában található, az Alexanderplatz és a Rotes Rathaus között. 1965 és 1969 között épült az NDK kormányának megbízásából - helyszínét állítólag úgy választották ki, hogy lehetőleg az összes nagy kelet-berlini utca a toronyhoz vezessen. Jelenlegi tulajdonosa a Deutsche Telekom egyik leányvállalata. A torony építése közben számos anekdota született, vagy később a berliniek, vagy a turisták ragasztották rá.Rögtön a gömb felállítása után sok találgatásra, mulatságra adott okot a gömbről visszacsillanó kereszt. A Nap sugarai ugyanis kereszt alakban csillantak vissza az üvegfelületről. Ez az ateista NDK-vezetésnek kínos volt. Állítólag ezen affér miatt nem is hívták meg az építészeket a megnyitóra, és innen kapta is az épület a becenevét: „A pápa bosszúja". Egyes hírek szerint a Stasi gondolkodott fényvisszaverő tükröket felállítani a földön, amelyekkel a keresztet eltüntethették volna. Egy tovább anekdota szerint az NDK Népi Kamarája gondolkodott a lebontásán is, ez azonban komolyan soha nem merült fel.
Az idegenvezetők gyakran azzal a becenévvel említik a tornyot, hogy Telespargel (tele-spárga) és Zahnstocher (fogpiszkáló), mint olyan nevek, amelyeket állítólag sokat használnak a helybeli lakosok. Ez azonban nem teljesen igaz, mivel a berliniek általában kimondják a TV-torony (Fernsehturm) szót, nem használják a Telespargel vagy Zahnstocher kifejezést. Előbbi becenév sokkal inkább a NDK-s tisztviselők kívánsága volt, de a gyakorlatba nem nagyon ment át. Egy helyi mondás szerint Berlinben egyetlen normális kilátópont van, az a TV-torony, mivel egyedül onnan nem látni a tévétornyot.
Forrás: Wikipedia
Az Alexanderplatzig elérve pillantsunk fel a tévétoronyra, ahová felmenni egyrészt drága, másrészt, mivel most jöttünk a Reichstag kupolájából, felesleges is. A mai napig igencsak NDK hangulatot árasztó tér látnivalói közé tartozik a világóra, és a csodaszép vöröstéglás városháza is.
Berlin egy nap alatt, ingyen
E mögött az épület mögött, a Rathausstrasse, Spandauer Strasse és Mühlendamm között terül el a hangulatos Nikolaiviertel, a város bölcsője. Itt található a város legrégebbi temploma, a Nikolaikirche is. Pár utcácska az egész negyed, és bár újonnan épült házakkal egészítették ki, mégis nagyon klassz, ódon hangulatot áraszt. Akinek hiányzott a városnézés során az óváros-hangulat, itt megtalálja. Üljünk be valamelyik hangulatos kisvendéglőbe, és hajtsunk le egy korsó jó német sört, egy ilyen fárasztó nap után megérdemeljük!
Újabb cikkünk ebben a témában:
Új múzeum mutatja be a fal történetét Berlinben - 2016.03.29.
Új múzeum mutatja be Berlinben a német fővárost és egész Európát csaknem harminc évig kettéosztó fal történetét.
Berlin haladóknak: különleges parkok a város körül - 2017.09.30.
Kedvenc berlini parkjainkat ajánljuk mindazoknak, akik a leghíresebb látnivalókon már túl vannak, és szívesen sétálnának az őszi napsütésben.
