Miért ülnek ugyanabban a pózban a légiutas-kísérők felszálláskor és leszálláskor?

Miért ülnek ugyanabban a pózban a légiutas-kísérők felszálláskor és leszálláskor?

repülésbiztonság
PUBLIKÁLÁS: 2026. január 17. 13:15
A legtöbb utas számára a felszállás és a leszállás percei rutinszerű várakozásnak tűnnek, miközben a figyelem gyakran a telefonra vagy az ablakon túli látványra irányul. A légiutas-kísérők számára azonban ez a repülés két legkritikusabb szakasza. De vajon miért ülnek olyan furcsa testtartásban? Cikkünkből kiderül!

A polgári repülés statisztikái szerint a balesetek döntő többsége felszállás vagy leszállás közben történik, ezért ezekben a percekben a légiutas-kísérők fokozott készenléti állapotban dolgoznak. Ilyenkor a kabin már teljesen előkészített: az utasok bekötve, az ülések függőleges helyzetben, az asztalkák felhajtva. Ez teremti meg azt a környezetet, amelyben a személyzet kizárólag a biztonságra koncentrálhat.

ebben a konkrét pózban ülnek a légiutas-kísérők fel- és leszálláskor.
A légiutas-kísérők számára a fel- és leszállás a repülés legkritikusabb része, amikor teljes készenlétben kell lenniük
Fotó: Ivan Dudka / Shutterstock
  • A felszállás és a leszállás a repülés legkockázatosabb szakasza.
  • A légiutas-kísérők speciális testtartása sérülést és késlekedést előz meg.
  • A látható mozdulatlanság mögött folyamatos mentális készenlét áll.

Miért ebben a testtartásban ülnek a légiutas-kísérők?

Bizosan te is észrevetted már, hogy a személyzet fel- és leszálláskor mereven, egyenes háttal ül az úgynevezett jump seatben (pótülések), kezüket a combjukon vagy a lábuk alatt tartva. Ez nem kényelmi szokás, hanem tudatosan betanult „készenléti” testhelyzet. A cél az, hogy a test stabil maradjon egy hirtelen fékezés, rázkódás vagy ütközés esetén, miközben a kezek azonnal használhatók maradnak vészhelyzetben.

A pontos kéztartás légitársaságonként és repülőgéptípusonként eltérhet, de az alapelv mindenhol azonos: minimalizálni a sérülés kockázatát és biztosítani az azonnali reagálás lehetőségét. A lábak ilyenkor a padlón, a felsőtest függőleges helyzetben van, ami csökkenti a test előre- vagy oldalirányú elmozdulását.

légiutas-kísérő testhelyzete fel- és leszálláskor.
Ebben a testhelyzetben a legkisebb a sérülésveszély esélye
Fotó: Shutterstock

Állandó készenlétben

A fizikai felkészültség mellett mentális folyamat is zajlik. A légiutas-kísérők (amit egyébként álommunkának tartanak) ilyenkor csendben végigveszik a vészforgatókönyveket: ellenőrzik magukban a legközelebbi kijáratokat, az evakuálási parancsokat és a saját feladataikat egy esetleges rendkívüli helyzetben. Ez a belső „próba” biztosítja, hogy szükség esetén másodpercek alatt cselekedni tudjanak.

Az utasoknak nem kell ugyanebben a testhelyzetben ülniük, de a szakemberek hangsúlyozzák: a biztonsági bemutató figyelmes meghallgatása, az öv becsatolva tartása és az ülések megfelelő beállítása valóban számít. A látszólag mozdulatlanul ülő személyzet valójában folyamatos készenlétben van – ez a láthatatlan fegyelem a repülésbiztonság egyik legfontosabb, mégis legkevésbé feltűnő eleme.

Nézd meg a videót is a légiutas-kísérőkről:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.