Jó, ha tudod: így kell adózni az interneten eladott termékek után

Hogyan kell adózni, vagy kell-e egyáltalán, ha eladunk valamit az interneten? Mekkora összeghatárig vagyunk adómentesek? Milyen esetekben kötelező az internetes eladás utáni adózás? A Fanny magazin összeszedte a legfontosabb információkat, amikről tudnod kell, hogy ne kerülj bajba. 

• A jogszabály különbséget tesz a saját tulajdonú tárgyak és a haszon céljából folytatott kereskedelem között. 
• Így alakul az internetes eladás utáni adózás 600 ezer forint felett.
• A kézműves termékek esetében adószámot kell igényelnünk a NAV-tól és járulékfizetési kötelezettségünk van.
• A viszonteladásra is vonatkoznak szabályok. 
• A nyugta megőrzésének fontossága.

Internetes eladás utáni adózás részletei: mit mond a jogszabály?

A saját holmi nem üzlet

A jogszabály különbséget tesz a megunt, saját tulajdonú tárgyak és a haszon céljából folytatott kereskedelem között. Amikor a ruháink vagy a dísztárgyaink között tartunk selejtezést, az ingó értékesítésnek számít, és ebben az esetben évi 600 ezer forintos bevételig teljes adómentességet élvezünk, vagyis nem kell adóznunk, és az adóbevallásban sem kell feltüntetni ezeket az összegeket. 

Milyen összeghatártól számít nyereségnek?

Sokan azt hiszik, amint elérik a 600 ezres határt, automatikusan adózni kell. Valójában ez nem feltétlenül igaz; ilyenkor ki kell vonni a termékek eladásából szerzett bevételből a költségeket. Ez lehet a termék eredeti, számlával igazolt ára, ennek hiányában pedig a bevétel 25%-a számít jövedelemnek. Amennyiben a bevétel és a költség különbsége kevesebb, mint 200 ezer forint, nincs adófizetési kötelezettségünk, és az adóbevallásban sem kell feltüntetni a jövedelmet. A 200 ezer forintos határ felett azonban 15% SZJA-t kell fizetni, és fel kell tüntetni az adóbevallásban is. 

A kézműves termékek eladása külön kategória

A kézzel készített tárgyakat sokan ingóságként próbálják eladni, de mivel ezek eleve eladásra készültek, ez már jogilag gazdasági tevékenység. Ilyenkor az internetes eladás utáni adózás kötelező, vagyis már az első forinttól kezdve számlaképesnek kell lennünk, tehát adószámot kell igényelnünk a NAV-tól. Ezzel együtt pedig nemcsak bevallási, de járulék- és adófizetési kötelezettségünk is keletkezik – függetlenül attól, hogy mekkora a bevételünk. 

A viszonteladás veszélyei

Amennyiben valaki azért vásárol be külföldi, olcsó oldalakról, hogy itthon drágábban továbbadja az árukat, az kereskedelmi tevékenységnek számít. Ilyenkor, ha már a vásárlás pillanatában az eladás és a haszonszerzés a cél, akkor vállalkozói formában vagy adószámos magánszemélyként kellene eljárnunk.

Milyen tranzakciókat lát a NAV?

2023 óta az online adás-vételi platformoknak kötelező adatszolgáltatást kell teljesíteniük a NAV felé. Vagyis amennyiben egy eladó egy év alatt 30-nál több terméket ad el, vagy a bevétele meghaladja a 2000 eurót (kb. 800 ezer forintot), a rendszer automatikusan küldi az adatait a hatóságnak. Ez nem jelent egyből adófizetést, de a NAV látja, ha valaki gyanúsan sok használt holmit ad el.

A bizonylat fontossága

Akár adómentességet élvezünk, akár nem, érdemes az adásvételről valamilyen feljegyzést vagy nyugtát adni. Nagyobb értékű ingóság, például antik bútor vagy elektronikai eszköz esetében készítsünk adásvételi szerződést, ez megvéd bennünket egy esetleges ellenőrzés során.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: