
Amikor a főbérlő ki akar tenni valakit az albérletből, kerek-perec közli, hogy itt nincs tovább maradása, az illető pedig kétségbeesve keresi a leggyorsabb megoldást a problémára. De vajon mit enged a törvény, és hogyan lehet védekezni bérlőként? A Fanny magazin összeszedte a legfontosabb tudnivalókat.

Amikor a főbérlő felmondással áll elő, a bérlő számára kulcsfontosságú ismerni, milyen jogok védik őt a kilakoltatással szemben.
Az első és legfontosabb dokumentum az írásbeli bérleti szerződés. Ha minden szabályosan van rögzítve, a bérlő nagyobb biztonságban van. A szerződés hiánya azonban nem jelenti, hogy nincs jogviszony – a szóban megkötött megállapodás is érvényes, bár nehezebb bizonyítani.
A főbérlő csak jogszerű indokkal mondhatja fel a szerződést. Tipikus ok lehet a bérleti díj elmaradása, a lakás rongálása vagy a szerződés más súlyos megszegése. Határozott idejű szerződésnél még szigorúbbak a szabályok: azt csak rendkívüli okkal lehet megszüntetni idő előtt.
Felmondás esetén mindig van felmondási idő, amely általában 30 nap. Ez alatt a bérlőnek joga van a lakásban maradni. A tulajdonos tehát nem dönthet úgy, hogy a bérlőnek egyik napról a másikra, azonnal költöznie kell.
A főbérlő önhatalmúlag nem teheti ki a bérlőt. Lakáskiürítésre kizárólag bírósági eljárás és végrehajtó közreműködésével kerülhet sor. Tehát teljesen jogtalan, ha a főbérlő zárat cserél és kipakolja az ott élő személyes tárgyait. Ilyen esetben a bérlő akár panasszal is élhet.
Ha a bérlő jogszerűtlen kilakoltatással találja magát szemben, azonnal fordulhat a rendőrséghez, illetve polgári perben is érvényesítheti jogait. Fontos, hogy minden, a bérlővel folytatott kommunikációt írásban kell rögzíteni, és őrizzük meg a befizetési bizonylatokat.
Sokszor a legjobb út a kompromisszum keresés, a békés megegyezés. Ha a főbérlő más célra szeretné használni az ingatlant, érdemes tárgyalni: például a bérlő kaphat haladékot, vagy akár anyagi kompenzációt a kiköltözésért.
Aki albérletben él, mindig számoljon a változás lehetőségével. Jó taktika, ha van „B terv”, azaz másik potenciális lakás, vagy félretett pénz a költözésre. Az ilyen bérlői tudatosság sok kellemetlen helyzettől megóvhat.
Ha a bérlő felszólítás ellenére sem hajlandó elhagyni az ingatlant, a helyzet komoly jogi problémává fajulhat.
A bérbeadó legfontosabb védelme az írásbeli bérleti szerződés. Ebben pontosan meg kell határozni a bérleti díjat, a fizetési határidőt, a közüzemi kötelezettségeket és a felmondási szabályokat. Minél részletesebb a szerződés, annál könnyebb később érvényesíteni a jogokat. A legerősebb védelmet a közjegyző előtt kötött szerződés adja.
A főbérlő akkor mondhat fel, ha a bérlő nem fizet, rongálja a lakást, megszegi a szerződésben rögzített szabályokat, vagy ha lejár a határozott idejű szerződés. Határozatlan idejű esetben is indokolt lehet a felmondás, de a főbérlő csak indoklással mondhat fel, például, ha eladná a lakást, maga szeretne beköltözni, vagy a bérlő szerződésszegést követ el. A törvény előírja, hogy a felmondásnak írásban kell történnie, és meghatározott felmondási időt kell biztosítani a kiköltözésre.
A felmondás nem azonnali hatályú: a bérlőnek jellemzően 30 nap áll rendelkezésére a kiköltözésre. Fizetési elmaradásnál a tulajdonosnak előbb írásban felszólítást kell küldenie, amely újabb rövid határidőt biztosít. Csak ennek leteltével indulhat meg a felmondás.
Fontos szabály, hogy a főbérlő saját kezűleg nem teheti ki a bérlőt: nem cserélhet zárat, nem viheti ki a bútorokat, és nem zárhatja el a közműveket. Ez jogellenes, és akár büntetőjogi következményei is lehetnek, ha a bérlő pert indít.
Ha a bérlő nem költözik ki önként a felmondási idő végén sem, a tulajdonos csak bírósági úton kérheti a lakás kiürítését. Az eljárás során a bíróság határoz, majd szükség esetén a végrehajtó intézkedik. Ez lassú folyamat, de az egyetlen törvényes megoldás.
Amikor a bíróság jogerős döntést hozott, végrehajtó jelöli ki a kiköltözés időpontját. Ha a bérlő továbbra is ellenáll, a végrehajtó rendőri segítséget is igénybe vehet. Ez biztosítja, hogy a folyamat törvényes és biztonságos legyen.
A jövőbeni problémák elkerülésére fontos a kaució (óvadék) kérése, amely fedezheti az elmaradt bérleti díjat vagy a károkat. Emellett érdemes rendszeresen ellenőrizni a lakást, természetesen a bérlővel egyeztetve, hogy időben kiderüljenek a gondok.
Bár a jogi út biztos megoldást kínál, sok esetben hosszadalmas és költséges. Gyakran a közös megegyezés a legjobb: a bérlő akár anyagi kompenzációért cserébe önként kiköltözik, így a tulajdonos gyorsabban visszakaphatja.
Ha szeretnénk tudni, hogy mit tehetünk, ha nem fizet az albérlő, akkor nézzük meg a videót!



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.