

Régi időkre nyúlik vissza a farsangi fánk története, a sült tészta ősét ugyanis az emberek már évezredekkel ezelőtt is kedvelték. Az idő előrehaladásával őseink egyre több hagyományt kapcsoltak a fánkhoz, vagyis a karneváli időszak első számú jelképének számító finomsághoz. Lássuk a részleteket!


A szalagos fánk könnyű, levegős kelt tésztából készül, és jellegzetessége az oldalán futó világos csík. Ez a szalag akkor alakul ki, ha a fánk megfelelően megkelt, és sütés közben félig az olajban, félig a levegőn van. A szalagos fánk különösen jól mutat ünnepi alkalmakon, bálokon, vendégségekben, ahol a külső megjelenés is számít.
A szalagos fánk elkészítése nagyobb odafigyelést igényel, mint az egyszerűbb, lapos vagy töltött változatoké. A kelesztési idő, az olaj hőmérséklete és a sütés módja mind döntő szerepet játszik a jó állagban és ízben. A jó farsangi fánk elkészítéséhez azért kell komoly technikai tudás, mert nincs lehetőség korrigálásra; ha nem jó a tészta, nincs mit tenni.
A hagyományos változathoz képest ez több tojássárgáját és zsiradékot tartalmaz. Kétszer kel keleszteni, kézzel nyújtják, kissé vastagabbra hagyják, és a sütésben is van eltérés: a szalagos első felét fedő alatt sütik, és nem csak olajban, hanem zsír/vaj és olaj keverékében, míg a sima fánkhoz elég az olaj.
A jól elkészített szalagos fánk nem nehéz és nem olajos. Puha, szinte foszlós belseje miatt tulajdonképpen elegáns desszertnek számít. Magyarországon különösen népszerűek a kelt tésztás sütemények – gondoljunk csak a kalácsra vagy a buktaféleségekre. A szalagos fánk ebbe a sorba illeszkedik, ezért a magyar konyha egyik állandó fogása. Önmagában is finom, gyakran szórjuk meg porcukorral, de a legnépszerűbb változat, ha baracklekvárt kínálunk hozzá.
A szalag megléte sokáig presztízskérdés volt. A szalag ugyanis nem csinálható, csak elérhető, már ha a készítője ügyes és megfelelő technikát alkalmaz. A „titkot” a családok őrizték, csak anyáról szállt a lányra, sokszor nem leírt recept, hanem gyakran elhangzó mondatok formájában: „ne legyen forró az olaj”, „hagyd még pihenni”, „ne nézegesd”. Ezeken felül pedig gyakorlásra van szükség!
Magyarországon a fánkot hagyományosan nem töltik meg lekvárral, hanem kínálják hozzá – leggyakrabban baracklekvárral tálalják. A világ legtöbb országában azonban töltött fánkot esznek; vagy eleve krémmel, lekvárral töltve sütik, vagy utólag töltik bele. Ez azért alakult ki, hogy elrejtse az esetleges hibákat: ha a tészta nem lett könnyű, hogy ne legyen ún. fojtós, eleve krémmel vagy lekvárral tálalják.
Máris megjött a kedved a tökéletes szalagos fánk elkészítéséhez? Ebben a Mindmegette.hu videós receptje lehet a segítségedre:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.