Mancsot rá: így taníthatjuk meg a kutyának, hogy beleegyezzen az állatorvosi vizsgálatba – Interjú

A kutyák és a gazdáik közötti kapcsolat nem csupán szeretetről, felelősségről szól, hanem rengeteg tanulásról, türelemről és bizalomról is. Ezt vallja Tóth Katinka kognitív idegtudós, a SciDog Egyetem megálmodója, aki egyedi módszerével nemcsak a kutyák, hanem a gazdik szemléletét is formálja. A workshopjai célja, hogy korszerű, tudományos alapokon nyugvó megoldásokat kínáljon olyan helyzetekre, amelyeket a hagyományos kutyaiskolák sokszor nem tudnak kezelni. Katinkával arról beszélgettünk, hogyan született meg a SciDog, miért kapta az „egyetem” nevet, az oktatásuknak mi a fő célja, hogyan tanítható meg egy kutya és a gazdája arra, hogy az ebnek is legyen beleegyezési lehetősége az őt érintő állatorvosi vizsgálatokba, és mindenekelőtt: Katinka miért hiszi, hogy a kutyatartás jövője a nyitottabb, együttműködőbb gazdiban rejlik.

Állatorvoshoz vinni a kutyát sok gazdi számára rémálom: a kedvenc szorong, ellenáll, agresszívvá válhat, a vizsgálat pedig hatalmas stresszel jár mindkét félnek. A Cooperative Care szemlélet célja, hogy mindez megváltozzon – a kutya aktív résztvevőként, önként vállalja a vizsgálatokat, a gazdi pedig megtanulja, hogyan tudja támogatni ebben kedvencét.

Ezt a szemléletet hozza el Magyarországra Tóth Katinka, kognitív idegtudós és viselkedésterápiás oktató, a SciDog kutyaegyetem alapítója. Katinka és dr. Piller Pálma állatorvos közösen indítja el Dunakeszin a Cooperative Care Workshopot, amely elméleti és gyakorlati alkalmak során tanítja meg a gazdikat és szakembereket arra, hogyan előzhető meg a félelem, hogyan csökkenthető a stressz, és hogyan válhat az állatorvosi vizsgálat együttműködésen alapuló, pozitív élménnyé. Interjú!

Forradalmi és tudományos alapokon nyugvó kutyaképzés, hogy gördülékenyen menjen az állatorvosi vizsgálat

Mi a szakmád pontosan, és miért ezt választottad?

Biológus, kognitív idegtudós és kutyakiképző vagyok. Szeretném minél objektívebben megismerni az állatok viselkedését, működését. A kutyák a kutatásaimnak is gyakran témáját képezik, a kiképzésbe pedig eredetileg a saját, akkor még problémás kutyáim miatt kezdtem bele. Utóbbi kapcsán aztán rájöttem, hogy szeretném a saját utamat járni.

Hogyan indult be a kutyasulid?  

Eleinte más kutyaiskolákban dolgoztam kiképzőként, de sehol sem találtam igazán a helyemet. Saját iskola nyitása mellett akkor döntöttem, amikor Svájcból hazatérve, az ottani kutyatartási kultúrához szokva annyira élessé vált a szememben a kontraszt, hogy saját közösség építésébe fogtam. 

Milyen különbségekre gondolsz a svájci-magyar kutyatartási kultúra kontrasztja alatt?

Svájcban sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az állatjóléti előírások betartására, és a kutyatartási kultúra is fejlettebb. Már évekkel ezelőtt is magától értetődő volt például Svájcban, hogy egy állatorvosi rendelőben az agresszív kutya nem büntetést kap, de egyébként is sokkal empatikusabbak egymással és a kutyákkal az emberek. Kivétel persze mindenhol van. Az egyik kedvenc kutatás, amelyben odakint részt vettem, azt vizsgálta, hogy hány másodpercenként kell adagolni a lazackrémet a kutyáknak az állatorvosi vizsgálóasztalon ahhoz, hogy a lehető legjobb stresszcsökkentő hatást érjük el. Itthon gyakran a jutalomfalat, de még a simogatás miatt is kinézik az embert, mert azt gondolják, hogy a félelemre így rá lehet erősíteni, pedig ez nem igaz.

Ennek ellensúlyozására végül létrehoztad a SciDog kutyaegyetemet. Miért az „egyetem” nevet kapta?

Ez csak egy fantázianév, utalva a kutyaiskola tudományosan megalapozott technikáira. A suli ugyanis egy tudománykommunikációs platformból nőtte ki magát az elméletet a gyakorlattal ötvöző, tudományos alapú, etikus kutyaiskolává. 

Melyek ezek a tudományos technikák?

Leginkább az úgynevezett Cooperative Care, vagyis együttműködő gondozás technikáját emelném ki, amelynek lényege, hogy egy állatorvosi vizsgálat során a kutya úgy érezze, van ráhatása a vele történő dolgokra. Egy eb nem tudja, miért van a rendelőben, ki, mit, miért, meddig fog csinálni vele, hogy mi meddig tart, mi miért fáj. Ezeket nem tudjuk neki szavakkal elmagyarázni. Ráadásul az egyik leggyakoribb mód, amellyel egy kutya azt kommunikálja, hogy fél/szorong/fáj neki valami és teret, időt kér, az a morgás. Ettől sokan vagy megijednek, vagy kinevetik; azt hiszik, hogy a „kemény kutyához” kemény kéz kell, a kiskutya meg szerencsétlen csináljon, amit akar, kit érdekel, akkor is ide-oda pakolásszák. Büntetés, lefogás, kényszer… ez vár a legtöbb ellenkező, bizonytalan, együtt nem működő kutyára, ami könnyen ördögi körré alakul, és a következő vizsgálatok nemcsak újfent felesleges stresszt okoznak, de egyre nehezebbé is válhatnak.

Miért számít egyedinek itthon a Cooperative Care technika?

Itthon nincs más, aki állatorvosi rendelőben tartana ilyen, úgynevezett „együttműködő gondozás” típusú foglalkozást állatorvos és tréner együttes közreműködésével. Ez a kombináció igazán egyedi lehetőséget teremt a gazdáknak és kutyáiknak, hogy éles körülmények között, mégis fokozatosan tanulhassák el a coopcare technikáit.

Hogy néz ki a technika a gyakorlatban?

A módszert vadállatoknál is világszerte használják. A kutyáknak lényegében egy úgynevezett beleegyező jelet tanítunk meg, amellyel azt jelezhetik, hogy megkezdhetünk egy adott kezelést. Bármi lehet beleegyező jel, akár egy oldalfekvés kitartása, rálépés egy sámlira vagy egy rúd szájba vétele. A gazdiknak hatalmas szerepe van, hiszen főleg ők dolgoznak a kutyákkal, ők készítik fel azokat az éles helyzetekre, mint például egy hasi ultrahang vagy egy röntgenvizsgálat. Az is gyakori, hogy nekik kell ellátniuk az otthonukban a kutyát, ha például fültisztításra, szemcseppentésre van szükség, de egy karomvágás vagy fésülés is ide tartozik.

Ha meg is tanítjuk a jelet a kutyának, honnan fogja tudni, hogy mibe egyezik bele?
A kontextusból kitalálják, ha már ismerős procedúra következik, de egy idő után olyan erős bizalom épül ki, hogy nincs nagy jelentősége, mi lesz a konkrét esemény. Rasid közép-ázsiai juhászomat például sosem tréningeztem arra, hogy éberen saját vér terápiát kapjon és bevarrjuk a könyöksebét, mégis meg tudtuk csinálni. Egyetlen egyszer emelte fel a fejét, aztán nyugodtan megvárta a kezelés végét.

Mi történik akkor, ha időközben meggondolja magát a kutya, mert a vizsgálat/kezelés fájdalmas? Hogyan érhető el, hogy ilyenkor ne morogjon, ne vaduljon be?

Stop jelet is tanítunk. Ha a gyakorlás során bármikor megszakad a beleegyező viselkedés (pl. felemeli a fejét oldalfekvésből), abbamarad minden, ami épp történik. A kezeléseket/vizsgálatokat fokozatosan vezetjük be, például nem rögtön vesszük le a vért. Amit csak lehet, kisebb elemekre bontunk a kutya igényeihez mérten, mielőtt éles helyzetbe dobnánk. Minden tréning során kellemes élményekkel társul az adott nehézségi szint, így a kutyák szívesen dolgoznak együtt, mégis a stop jelek begyakorlásával válik nekik egyértelművé, hogy van beleszólásuk a velük történő dolgokba. Paradox módon épp ezért fognak később nehezebb helyzeteket is megugrani megszakítás nélkül, hiszen a kontrollérzet már eleve erős stresszcsökkentő hatású.

Milyen egyéb előnye van a módszernek amellett, hogy a kutya nyugodtabban viseli a kezeléseket?

Szélsőséges esetekben alap beavatkozáshoz, ellátáshoz is szükségessé válhat a bódítás, ami idős, beteg kutyáknál kockázatosabb lehet. A cooperative care lényege, hogy az alap vizsgálatokkal, kezelésekkel járó stresszt csökkentse, az alany önkéntes résztvevője legyen ezeknek az eseményeknek. Ily módon a bódítás sem lesz feltétlenül szükséges, amivel csökkenthetjük a kezelés kockázatait, sőt a kis kedvencünk élettartamát is növelhetjük. Nem mellesleg az általános kutya-gazda kapcsolatnak, a köztük lévő bizalomnak is óriási segítője ez a módszer.

Mi jelenti a legnagyobb kihívást az oktatások során?

Nagyon sokan frusztráltak, amiért nem értik, hogyan lehet büntetés nélkül, csak jutalmazással elérni, hogy egy kutya ne egyen fel a földről dolgokat vagy ne legyen agresszív bizonyos helyzetekben. Sok kutyakiképző személyében érzi magát támadva, a gazdik pedig bizalmatlanok, hiszen főleg itthon ez a fajta kutyázás még mindig újdonságnak számít.

Bármilyen fajta kutya tréningelhető erre a módszerre?

Igen, ez a tréningmódszer fajtától függetlenül működik, de egy aligátornak is megtanítható.

Mi az oka, hogy a hazai állatorvosok jelentős része még nem ismeri ezt az eljárást?

Jelenleg az Állatorvostudományi Egyetemen nem oktatnak alkalmazott etológiát, ezért sok állatorvos nem igazán tud mit kezdeni egy helyzettel, ha a kutya mondjuk morog vizsgálatkor, pedig sokszor csak 1-2 plusz percre lenne szükség, hogy a megfelelő reakció után a kutya vizsgálhatóvá szelídüljön.

Az idősebb szakemberek elhatárolódása mennyiben lehet egy ok, akár mert kevésbé képesek új módszerek felé nyitni?

Nekem nagyon vegyes a tapasztalatom, nem annyira az életkor függvénye szerintem, hogy melyik állatorvos hogy áll egy-egy helyzethez. Inkább az számít, hogy honnan és mit tanult, hallott a kutyák működéséről. Világszerte rengeteg súlyos tévhit él a mai napig ezzel kapcsolatban, például emberek milliói hiszi, hogy egy kutyának a gazda falkavezére lehet, és kell is, hogy legyen, vagy hogy a morgás tiszteletlenség és tűzzel-vassal irtandó.

Miért ajánlod a kutyaegyetemeteket?

A SciDog a legmodernebb technikákat alkalmazva, folyamatosan frissített tudásra, tudományos eredményekre építi az alkalmazott tréningtechnikákat, ami azt is jelenti, hogy etikusan működünk, és nagyon fontos számunkra, hogy mind a kutyák, mind a gazdik jól érezzék magukat, játszva szívjanak magukba egyetemi szintű tudást.

A Cooperative Care technika bemutatására egy workshopot is indítotok. Milyen egyéb programokat ismerhetnek meg ezen az eseményen a látogatók?

Kutyaiskolánkban az egyéni viselkedésterápiától kezdve a csoportos tréningeken át a különböző kutyás sportokig mindenféle program megtalálható. A cooperative care mellett különlegesség még a Shindo Inu fantázianévre hallgató, őrző-védőből etikussá alakított kutyás sport, mely más módon, de egyformán ajánlott félős, érzékeny, bizonytalan kutyáknak és zsákmányos, magas energiaszintű ebeknek is. 

Az alábbi videóban a SciDog Kuatyaegyetem egyik kutyusának „BSc” vizsgáját követhetjük nyomon.

Ezek is érdekelhetnek: