Kutya a családban: csoda vagy csak szőr?

Kutya a családban: csoda vagy csak szőr?

kutya
PUBLIKÁLÁS: 2025. július 25. 17:05
Tavaly nyáron végre megtörtént: három év könyörgés után beadtam a derekamat, és egy golden retriever kölyökkel bővült a családunk.

A fiam azóta is úgy tekint rám, mint valami hősre, pedig én főleg azért egyeztem bele, mert elegem lett abból, hogy minden második mondatában elhangzik: „De Pistinek van kutyája!” Most, hogy már hónapok óta takarítom a szőrt minden létező felületről, utánaolvastam, hogy egyáltalán mire is vállalkoztam. És az eredmény... nos, vegyes.

Az empátia-bomba (ez tényleg működik)

Azt tudtam eddig is, hogy aki állattal nő fel, az általában kedvesebb lesz. De hogy ennyire konkrét kutatások is alátámasztják? Nem gondoltam volna. Egy ausztrál tanulmányban olvastam, hogy azok a gyerekek, akiknek van házi kedvence, sokkal könnyebben barátkoznak, jobban kezelik a konfliktusokat, és – na ez az, ami nekem feltűnt – tényleg többet segítenek a többieknek. A fiam például mostanában folyton azzal jön haza, hogy „segítettem Dávidnak matekból”, pedig korábban inkább a saját dolgával volt elfoglalva. Persze lehet, hogy ez véletlen, de mikor látom, ahogy beszél a kutyával, vagy ahogy megsimogatja, amikor szomorú... hát igen, valami változik bennük.

 

A felelősségről (spoiler: nem olyan egyszerű)

„Majd a gyerek eteti, sétáltatja” – mondtam magamnak. Haha. Természetesen a mai napig én kelek fel hajnali hatkor, hogy kimenjek Buddyval, mert a fiamnál fontosabb a további 20 perc alvás. DE (és ez egy nagy de): amikor ráveszem, hogy részt vegyen a gondozásban, látom, milyen büszke rá. Amikor Buddy beteg volt, ő figyelte, hogy ne felejtsem el adni a gyógyszert. És egyszer láttam, ahogy magyarázta a húgának, hogy „felelősek vagyunk érte”. Szóval igen, működik ez a felelősségvállalás-fejlesztés dolog, csak ne számíts arra, hogy holnaptól minden megy magától.

Az immunrendszer-mítosz

Azok a nagy sztorik arról, hogy milyen egészségesek lesznek a gyerekek az állatok miatt? Nos... Van ez a „higiénia hipotézis”, ami alapján a kicsit piszkosabb környezet erősíti az immunrendszert. És valóban, vannak kutatások, amik szerint a kisállattal élő gyerekek bizonyos dolgokkal jobban boldogulnak. De ez nem jelenti azt, hogy soha nem lesznek betegek, vagy hogy kevesebb allergiájuk lesz.

A tanulás-témakör (készülj fel a csalódásra)

Na, itt jön a nagy puff. Azt vártam, hogy Buddy jelenléte majd valahogy segít a koncentrációban, vagy legalább motiváltabbá teszi a fiamt. Tévedtem. Egy brit tanulmány szerint (igen, utánaolvastam, mert nem akartam hinni) a háziállat jelenléte nem javítja a tanulmányi eredményeket. Sőt, sok esetben inkább elvonja a figyelmet. És ezt tapasztalom is: amíg Buddy a szobában van, addig a fiam főleg őt nézi, nem a matekfüzetet. Persze, vannak pillanatok, amikor összebújva tanulnak, és az cuki, de csodára ne számíts.

 

Akkor megérte?

Abszolút igen. Nem azért, mert tökéletes lett a gyerek, vagy mert egészségesebb, vagy jobban tanul. Hanem mert látom, ahogy beszél Buddyval, amikor szomorú. Látom, ahogy automatikusan megsimogatja, ha stresszes. És igen, látom azt is, hogy milyen természetesen segít most másoknak – mintha ez az empátia-izom tényleg megerősödött volna.

Plusz, ha már őszinték vagyunk: esténként, mikor mindhárman a kanapén ülünk, és Buddy a lábamnál szunyókál, azok a legboldogabb perceink. Szóval ha tervezed... csak tudj róla, hogy főleg te fogsz sétáltatni. De ha az a cél, hogy a gyereked kedvesebb, empatikusabb emberré váljon... Na, arra tökéletes egy négylábú társ.

Ja, és készülj fel arra, hogy te is jobban fogsz aludni. Valami van abban a szuszogásban, ami megnyugtat. Ezt a kutatások nem említik, de igaz.

Erika

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.