Mennyire ismered az egyik legjelentősebb magyar ereklyét? – Ez a Szent Jobb kalandos története

A Szent Jobb Magyarország egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ereklyéje. Valójában az első magyar király, Szent István balzsamozott és mumifikálódott jobb kézfejéről van szó, ami csodával határos módon épségben maradt fenn. Nem véletlenül ennyire értékes még ma is. 

1. Más-más helyeken őrizték a Szent Jobbot

Szent István király 1038. augusztus 15-én halt meg, majd a Székesfehérváron temették el. A történet szerint a káptalan attól tartott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, ezért elrejtette azt a sírkamrába, a jobb kezet viszont, aminek különleges erőt tulajdonítottak, leválasztották, és a kincstárban helyezték el.

2. Egy falut is így neveztek

Innen egy Mercurius nevű szerzetes, aki egyben a kincstár őre is volt, azért, hogy megóvja, eltulajdonította, majd bihari birtokán rejtette el az ereklyét. A legendák szerint az 1083-as szentté avatási eljárás idején I. László elzarándokolt a szerzeteshez, a kézfej tiszteletére a falut Szentjobbnak nevezte el, és itt alapított apátságot számára.

3. Véletlenül bukkantak rá

A törökök betörésekor először Székesfehérvárra vitték, később Boszniába, majd Raguzába, vagyis a mai Dubrovnikba került egy kolostorba. Hazánkban mintegy 200 éven át nem tudtak Szent István jobb kezének hollétéről, végül magyar főurak bukkantak rá. Mária Terézia gondoskodott arról, hogy az ereklye hazajusson, először Bécsbe, aztán ceremónia kíséretében 1771 júniusában Budára.

4. Új érme az emlékére

A Szent Jobb visszaszerzése akkora dolognak számított, hogy pénzt is vertek az alkalomra, és ennek az eseménynek a nyomán rendelte el Mária Terézia, hogy augusztus 20-át, azaz Szent István király szentté avatási napját rendszeresen ünnepelje meg a nép, méghozzá nemzeti ünnepként.

5. Sok kéz vigyázta

Az 1800-as években a Budavári Palotában és az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében védelmezték. 1900 és 1944 között a budai Zsigmond-kápolnában tartották, a második világháború alatt Salzburgban rejtették el, innen 1945-ben került haza. 1950-ig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában pihent, majd a Szert István-bazilikába került.

6. Díszesebb doboz őrzi

1862-ben Lippert József építész és műemlék restaurátor tervei alapján Bécsben készült méltó tárolóalkalmatosság hozzá. A Szent Jobbot azóta is kettős ereklyetartó őrzi: a külső egy díszes, neogótikus stílusú ereklyetartó, amit ezüstből és csiszolt üvegből alkottak, míg a belső egy üveghenger, ami magában rejti a díszített kézfejet.

7. Az ereklye diadalútja

Szent István halálának 900. évfordulóján, a szentévben, vagyis 1938-ban az egész országban körbehordozták a kézfejet, a speciális, erre az alkalomra készített Aranyvonat szerelvényen, melyen többnyire egyházi személyek utaztak. A Szent Jobb 1987 óta a fővárosi Szent István-bazilikában, a Szent Jobb-kápolnában, a Nagyboldogasszony oltárnál található. 

Ha szeretnél jobban elmerülni a témában, akkor nézd meg ezt részletes kisfilmet:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: