Így írták be a nevüket a történelembe a világ leghatalmasabb uralkodónői

Íme a történelem 10 leghatalmasabb uralkodónője

Nagy Katalin cárnő (Oroszország, uralkodott: 1762 és 1796 között)

Ez a jelentéktelen porosz hercegnőből cárnői rangra emelkedett okos asszony eszét és ravaszságát használta fel arra, hogy elbitorolja a trónt szerencsétlen férjétől, Péter cártól.

Uralkodása alatt kiterjesztette Oroszország határait, és a Smithsonian Magazine szerint : „az igazságügyi és adminisztratív reformok élére állt, szorgalmazta a védőoltások elterjedését, hatalmas művészeti gyűjteményt gondozott, amely a világ egyik legnagyobb múzeumának alapját képezte, operákat és gyermekmeséket írt, és megalkotta az ország első állami oktatási rendszerét."

Hatsepszut (Egyiptom, uralkodott Kr. e. 1478 és Kr. e. 1459 között)

A 18. dinasztia ötödik fáraója, Hatsepszut Egyiptom második női uralkodója volt. I. Thotmesz legidősebb lánya, Hatsepszut 12 éves korában férjhez ment féltestvéréhez, II. Thotmeszhez, de amikor az Kr. e. 1479-ben meghalt, Hatsepszut régensként kormányzott mostohafia, a csecsemő III. Thotmesz helyett, mielőtt magához ragadta volna a hatalmat.

Hatsepszut fáraóként „az egyiptomi kereskedelem fellendítésén fáradozott, és olyan ambiciózus építési projekteket felügyelt, mint a nyugati Thébában található Deir el-Bahari templom, ahol eltemették" – írja a History.com. Halála után mostohafia megpróbálta eltörölni Hatsepszut valamennyi emlékét – emlékművét lebontotta és megrongálta szobrait, és egészen a XIX. századig sikerült is kitörölnie emlékét a történelemből, amikor a régészek először találtak említést a királynőről.

Ce-hszi özvegy császárné (Kína, uralkodott: 1861 és 1908 között)

Ce-hszi Hszien Feng császár alacsonyabb rangú ágyasaként indult, de szerencséje magasba szökött, amikor megszülte egyetlen fiát, a későbbi császárt, Tung Cse-t. Hszien Feng halála után, amikor fia még csak mindössze 6 éves volt, Ce-hszi puccsot szervezett, hogy átvegye a hatalmat a Vének Tanácsától.

Uralkodása alatt Ce-hszi számos lázadást elfojtott, és a Britannica.com szerint „Iskolákat hozott létre az idegen nyelvek tanulmányozására, modern vámszolgálatot vezetett be, nyugati típusú arzenálokat építtetett ki, és felállíttatta az első kínai külszolgálati irodát. A belügyek terén erőfeszítéseket tett a kormányzati korrupció felszámolására és a tehetséges fiatalemberek toborzására."

I. Erzsébet (Anglia, uralkodott: 1558 és 1603 között)

VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya, a „Szűz királynő" tinédzserkorában megfogadta, hogy soha nem megy férjhez. Féltestvére, Mária után hatalomra kerülve I. Erzsébet „megalapította Angliában a protestantizmust; 1588-ban legyőzte a spanyol Armadát; korábban megosztott országában fenntartotta a békét; és olyan környezetet teremtett, ahol a művészetek virágoztak" – írja róla a Biography.com.

VII. Kleopátra (Egyiptom, uralkodott Kr. e. 51 és 30 között)

Noha leginkább Julius Caesarhoz és Marcus Antoniuszhoz fűződő szerelmi életéről ismert, Kleopátra önmagában is félelmetes uralkodó volt, számos hadsereget állított fel, hogy legyőzze bátyját és más, a hatalomért versengő embereket, gyakorlatilag társuralkodó volt több családtagja mellett – először apja, majd két öccse és végül fia mellett –, de minden mögött az ő domináns női ereje állt. A History.com szerint Kleopátra „jól képzett és okos volt, (és) különböző nyelveken beszélt".

Theodora császárné (Kelet-Római Birodalom társuralkodója 527 és 548 között)

A legvalószínűtlenebb uralkodó, Theodora színésznőként és prostituáltként kezdte életét, mielőtt elcsábította volna a későbbi Jusztinianus császárt. Társuralkodásuk idején „Theodora a nők házasság- és hozományjogát, a nemi erőszak elleni törvénykezést támogatta, és azt a sok fiatal lányt is pártfogolta, akiket szexuális célú rabszolgasorba adtak egy pár szandál áráért. Törvényei száműzték a bordélyházak fenntartóit Konstantinápolyból és a birodalom minden nagyobb városából. – írja a Guardian.

Szuiko császárné (Japán, uralkodott 592 és 628 között)

Japán első császárnéja, Szuiko uralkodása alatt az ország hivatalos vallásává tette a buddhizmust, majd bevezette a kínai naptárt. A History of Royal Women szerint Szuiko emellett „átvette a kínai bürokratikus rendszert, ahol bevezette a Tizenkét szintű rangrendszert", és bemutatta Japán első alkotmányát, amely „a kormánytisztviselők erkölcsére és erényeire összpontosított".

Amalasuintha keleti gót királynő (uralkodott: 526 és 535 között)

Az észak-itáliai osztrogót birodalomban először fia régenseként uralkodó Amalasuintha a művészetek, az irodalom és az oktatás elismert mecénása volt. Amikor 534-ben meghalt a fia, Amalasuintha unokatestvérével, Theodohaddal osztotta meg a trónt, aki a Britannica.com szerint egy éven belül száműzte az asszonyt „a toszkán Bolsena-tó egyik szigetére, ahol megfojtották a fürdőjében".

Mária Terézia (A Habsburg-dinasztia német-római császárnéja, uralkodott: 1745-1766, magyar királynő, uralkodott: 1740-1780)

Európa egyik leghosszabb ideig trónon lévő uralkodója, Mária Terézia az egyik legtermékenyebb is volt – férjével, Ferenccel 16 gyermeket nemzettek, köztük Marie Antoinette-et. Uralkodása elején Mária Teréziának számos nehézséggel kellett szembenéznie, hogy nőként elfogadtassa hatalmát az országaiban élő nemességgel. Végül sikerrel járt, és uralkodása alatt megerősítette bel- és külpolitikáját és központosított hatalmat vezetett be a birodalomban. A Biography.com szerint katonai erejét is növelte, és igazságos és ésszerű adózási rendet vezetett be.

Viktória királynő (Anglia, uralkodott: 1837 és 1901 között)

Viktória a Brit Birodalom csúcspontján került hatalomra, amely akkoriban hat kontinenst ölelt fel. Noha rendkívül konzervatív volt, a ListVerse szerint „ hozzájárult a hatalmas politikai és társadalmi reformokhoz az Egyesült Királyságban, valamint a Brit Birodalomban" szorgalmazta a rabszolgaság eltörlését birodalmában, támogatta a Factory Act-et, „amely a textilgyárak munkaidejét tíz órára csökkentette", valamint hozzájárult a „Harmadik háztartási reformtörvényhez" és kiterjesztette a szavazást a legtöbb brit férfira."