Lehet, hogy úgy hangzik, mintha a Mátrixból származna, de a tudósok szerint világegyetemünknek hét dimenziója van. A négy általunk általában tapasztalt dimenzió – magasság, hosszúság, mélység és idő – mellett a fizikusok szerint léteznek még három további, „összehajtott” valóságréteg.

Ez messze nem sci-fi: a kutatók úgy vélik, hogy ez megoldhatja a fizika történetének egyik legmakacsabb problémáját. A tudósok szerint ez a merész elmélet végre megmagyarázza, mi történik a fekete lyukakkal, amikor elpusztulnak. A kutatók korábban azt hitték, hogy a fekete lyukak olyan kozmikus üregek, amelyekből semmi sem tud kiszabadulni.
Az 1970-es években azonban Stephen Hawking rájött, hogy a fekete lyukak sugárzást bocsátanak ki, és az idő múlásával lassan elpárolognak. A probléma az, hogy ez látszólag megsérti a kvantumfizika egyik legfontosabb szabályát, ami az úgynevezett információs paradoxont eredményezi. Egy kutatócsoport most azt állítja, hogy megoldást talált erre az 50 éves rejtélyre – de ez csak akkor működik, ha az univerzumnak valóban hét dimenziója van. Az információs paradoxon a kvantumfizika egyik törvényéből fakad, amely szerint az információ nem semmisülhet meg.
Képzeljük el, hogy tűzbe dobunk egy könyvet
– mondja Richard Pinčák, a tanulmány társszerzője és a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Fizikai Intézetének vezető kutatója, majd hozzáteszi: „A könyv ugyan megsemmisült, de elvileg minden szót rekonstruálni lehet a füstből, a hamuból és a hőből – tehát az információ összekeveredik, de nem vész el” – szemlélteti az információmegmaradás törvényét a kutató.
De amikor egy fekete lyuk teljesen elpárolog, úgy tűnik, hogy minden információ, ami beleesett, eltűnik, megsértve ezzel a kvantummechanika egyik alapelvét. A fizikusok évtizedek óta küzdenek ennek a paradoxonnak a feloldásával. A General Relativity and Gravitation szakfolyóiratban március 19-én megjelent új tanulmány azt sugallja, hogy a válasz magában a téridő rejtett szerkezetében rejlik.
Az új kutatás egy olyan univerzum modellből indul ki, amelyben a világegyetem nem négy, hanem hét dimenzióval rendelkezik. Az einsteini univerzum négy dimenzióján felüli további három dimenzió kompakt és a hétköznapi érzékelési rendszerben láthatatlan.
A világegyetemben három térdimenziót és egy idődimenziót tapasztalunk, összesen tehát négy dimenziót
– mondja Richard Pinčák, majd így folytatja:
– Modellünk szerint a világegyetemnek valójában hét dimenziója van: a négy, amit ismerünk, plusz három apró extra dimenzió, amelyek olyan szorosan összegömbölyödnek, hogy közvetlenül nem tudjuk érzékelni őket.
Kiderült, hogy ez az úgynevezett „torziós mező” kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy mi történik a fekete lyukakkal, amikor látszólag eltűnnek. A kutatók elmélete szerint, ahogy egy fekete lyuk a lehető legkisebb mértékben elpárolog, a hét dimenziója lényegében egy csomóba fonódik össze. Amikor ez a csomó elég kicsivé válik, ezeknek a rejtett dimenzióknak a hajtogatása egy kifelé irányuló erőt hoz létre, amely megakadályozza a fekete lyuk teljes összeomlását.
Ez egy elképesztően apró maradványt hagy maga után, mintegy tízmilliárdszor kisebbet, mint egy elektron. Azonban ez a rejtett, csavart csomó. A dimenziók még mindig úgy őrzik az összes információt, ami a fekete lyukba hullott, mint egy apró, állandó emlékmű. Ez azt jelenti, hogy az információ soha nem vész el, mivel a fekete lyuk valójában soha nem tűnik el, megoldva ezzel az információs paradoxon látszólagos problémáját - írja a Daily Mail.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.