A VII. kerületből a világhírig – Többször kijátszotta a halált Harry Houdini

Kevesen tudják, hogy a XX. század egyik legismertebb embere Harry Houdini Weisz Erik néven látta meg a napvilágot Budapesten, a VII. kerületi Csengery utcában. Bár ő maga később következetesen azt állította, hogy az amerikai Appletonban született, a valóság az, hogy négyéves korában vándorolt ki családjával az Egyesült Államokba.

Ki volt Harry Houdini, és miért lett világhírű?

Édesapja rabbi volt, de a család Amerikában szegénységben élt. A fiatal Erik cipőpucolóként és újságosfiúként vette ki a részét a család megélhetéséből, miközben már korán fellépett amatőr akrobataként. A művésznevéhez az inspirációt Jean-Eugène Robert-Houdin francia bűvész nevéből merítette, akit mesterének tekintett, és a világhírű nevet egy „i” betű hozzáadásával alkotta meg.

Bilincsek és a tejeskanna fogságában

Houdini nem egyszerű bűvész volt, hanem a fizikai határok feszegetője, egy szabadulóművész. Karrierje elején „Bilincskirályként” járta a világot, és azzal szerzett hírnevet, hogy a helyi rendőrségek legbiztonságosabbnak hitt celláiból is perceken belül kijutott. Mutatványai során gyakran használt kényszerzubbonyt, láncokat, és nem egyszer fejjel lefelé lógva, több emelet magasságban szabadult meg béklyóitól a tömeg szeme láttára.

Egyik legveszélyesebb száma a kínai víztartály volt, ahol megbilincselt lábakkal, fejjel lefelé engedték egy vízzel teli üvegkalitkába. Ebben a mutatványban a legkisebb hiba is fulladásos halált jelentett volna. Híres volt tejeskannás szabadulásáról is, melynek során egy vízzel színültig töltött, lelakatolt tartályból kellett kijutnia. Ezek az előadások nemcsak a technikai felkészültségen, hanem a hihetetlen tüdőkapacitáson és a pánik feletti teljes kontrollon alapultak.

Harc a sarlatánok ellen

Élete második felében Houdini szenvedélyesen küzdött a hamis spiritiszták és médiumok ellen. Édesanyja halála után ő is kereste a kapcsolatot a túlvilággal, de hamar rájött, hogy az akkoriban divatos szeánszok nagy része egyszerű bűvésztrükkökön alapuló csalás. Szakmai tudását felhasználva sorra leplezte le a hiszékeny embereket becsapó „látókat”. Olyan elkötelezett volt ebben, hogy álruhában járt a szeánszokra, és még a Kongresszus előtt is tanúskodott a csalók ellen.

A végzetes ütés legendája

Halála legalább annyira volt rejtélyes, mint a mutatványai. 1926-ban egy montreali egyetemista, miután hallott Houdini acélos hasizmairól, váratlanul több ütést mért a bűvészre. Houdini nem készült fel a támadásra, és bár utána még fellépett, a fájdalmai nem múltak el. Kiderült, hogy súlyos vakbélgyulladása van, ami hashártyagyulladáshoz vezetett. Az orvosi tanács ellenére is színpadra állt utoljára Detroitban, majd végül Halloween éjszakáján, 52 évesen elhunyt.

Emlékezetes módon még halála utánra is tervezett egy utolsó trükköt: feleségével, Bess-szel megbeszéltek egy titkos kódot, amivel ha lehetséges, üzen majd a túlvilágról, de a tíz éven át tartó próbálkozások ellenére a kód sosem hangzott el. Harry Houdini relikviáiból, személyes tárgyaiból 90 évvel a halála után múzeum nyílt a budai várban. 

Nézd meg Houdini egyik mutatványát 1907-ből:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: