A svéd, aki szembement Hitler akaratával – Raoul Wallenberg hihetetlen igaz története

1944 nyarán, amikor Európa a második világháború legsötétebb napjait élte, egy elegáns, halk szavú svéd diplomata érkezett Budapestre. A neve Raoul Wallenberg volt – és néhány hónap leforgása alatt 30-40 ezer zsidó ember életét változtatta meg. Nem katona volt, nem politikus, nem is kém: mégis olyan bátorsággal, találékonysággal és emberi tartással cselekedett, amit ma is példaértékűnek tart a világ.

Raoul Wallenberg: egy különc stockholmi a pokol kapujában

Raoul Wallenberg 1912-ben született egy befolyásos svéd bankárcsaládba. Édesapja korán meghalt, anyja másodszor is férjhez ment, így került Wallenberg kapcsolatba a svéd elit befolyásos köreivel. Tanulmányait az Egyesült Államokban végezte, ahol építészetet tanult – de végül nem tervezőként, hanem üzletemberként tért vissza Európába. Különleges tehetsége volt a nyelvekhez (hat nyelven beszélt), a diplomáciához és az emberismerethez. Ezek a képességek később szó szerint életeket mentettek.

A második világháború idején Wallenberg a svéd követséghez kötődő kereskedelmi vállalatnál dolgozott, ahová a svéd külügy és az Egyesült Államok által létrehozott War Refugee Board közösen delegálták. Wallenberg ekkor már tudta, milyen szörnyűségek zajlanak a kontinens keleti felén. Amikor 1944 nyarán a magyar zsidóság deportálása új szakaszba lépett – alig néhány hónap alatt több mint 400 ezer embert hurcoltak el Auschwitzba –, a War Refugee Board és a svéd kormány Wallenberget kérte fel, hogy segítsen a budapesti zsidóság megmentésében.

Emberéleteket jelentő papírok

Budapestre érkezve Wallenberg nem várt a hivatalos csatornákra. Egyetlen cél vezette: minél több ember életét megmenteni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a Schutzpass volt – egy svéd védlevelet tanúsító igazolvány, amely azt jelezte, hogy viselője svéd védelem alatt áll. Ezeket a dokumentumokat nemzetközi szinten nem ismerték el jogilag, de a magyar és német hatóságok gyakran tiszteletben tartották, amit Wallenberg igénybe is vett, így az üldöztetett zsidók utolsó reményévé váltak. Wallenberg emberei több tízezer ilyen védlevelet állítottak ki – nem ritkán a nagy sietségben pontatlan adatokkal, gyorsított eljárással.

Wallenberg persze nemcsak az íróasztal mögött dolgozott: személyesen is kockáztatta életét. Tanúk szerint többször is megjelent a halálmeneteknél vagy deportáló vonatoknál, és egyszerűen leparancsolta az embereket a vagonokról, védlevelekre hivatkozva – gyakran a náci vagy nyilas fegyveresekkel szembeszállva. Olyan pszichológiai ráhatással dolgozott, hogy sokszor még az SS-katonák sem tudták, hogy valóban joguk van-e megkérdőjelezni egy hivatalos svéd okiratot.

A pesti gettóban: védett házak, életmentő találékonyság

Wallenberg védett házak hálózatát hozta létre Budapesten – ezek a házak svéd zászlóval voltak ellátva, és ideiglenes diplomáciai védelem alatt álltak. A követség épületén túl több tucat ilyen ház működött, ahol élelemhez, menedékhez és orvosi ellátáshoz is hozzájuthattak a menekülők. A mai Szent István park környéke – akkor Újlipótváros – gyakorlatilag egy „mini Svédország” lett a háború közepén.

De Wallenberg munkája túlmutatott a dokumentumokon és menedéken. Kapcsolatokat épített ki magyar hivatalnokokkal, német katonai vezetőkkel is – mindezt azért, hogy csökkentse a gyilkolás hatékonyságát. Úgy tűnik, sikerrel: több visszaemlékezés szerint Wallenberg közbenjárására maradt el a budapesti gettó teljes kiirtása, amelyet Eichmann az 1944 karácsonya utáni hetekre tervezett, végül 1945 elején zajlott le.

Wallenberg eltűnése

1945 januárjában, amikor a szovjet Vörös Hadsereg felszabadította Budapestet, Raoul Wallenberg elindult Debrecenbe, hogy kapcsolatba lépjen a szovjet parancsnoksággal. Soha többé nem látták. A hivatalos szovjet verzió szerint Wallenberget kémkedés gyanújával letartóztatták, majd 1947-ben a moszkvai Lubjanka börtönben halt meg. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. Egyes feltételezések szerint éveken át életben tartották, más elméletek szerint már a letartóztatása után kivégezték.

A hidegháborús viszonyok miatt Svédország évtizedekig nem tudta elérni az igazság feltárását. A KGB-iratok egy része az 1990-es években nyilvánosságra került, de ezek sem hoztak végleges választ. Wallenberg sorsa máig az egyik legnagyobb rejtély a második világháború történetében.

Az örökség: 30-40 ezer élet

Becslések szerint Raoul Wallenberg tevékenysége 30-40 ezer budapesti zsidó megmentéséhez járult hozzá. Munkáját soha nem egyedül végezte – vele együtt más semleges országok diplomatái, magyar segítők, zsidó ellenállók is szerepet játszottak a mentésben. De Wallenberg neve mégis szimbólummá vált: a civil kurázsié, az egyéni döntés erejéé, és annak példájáé, hogy egyetlen ember – ha elég bátor – képes lehet feltartóztatni egy gépezetet.

Számos ország – köztük Magyarország, Izrael, az Egyesült Államok és Svédország – posztumusz tiszteletbeli állampolgárságot adományozott neki. Jeruzsálemben a Jad Vasem intézet a Világ Igazai között tartja számon, Budapesten pedig utca, emléktábla és szobor is őrzi alakját. A Raoul Wallenberg nevét viselő iskolák, alapítványok és díjak ma is azt hirdetik: az emberi méltóság nem alku tárgya.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: