Kirúgás után: hogyan dolgozzuk fel a munkahely elvesztését? Makai Gábor pszichológus tanácsai

Egy munkahely elvesztése akár komoly krízisbe, identitásválságba is sodorhat, ha nem vigyázunk. Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológussal beszélgettünk a kirúgás lélektanáról. 

Kirúgás pszichológiája – hogyan kezeljük az elbocsájtást 

A veszteség pszichés súlya

A kirúgás komoly lelki terhet ró az emberre, a pszichológus hangsúlyozza, hogy a kirúgás nem csak pénzügyi probléma, hanem mély érzelmi veszteség is:

Ilyenkor gyakoriak a sokk, bűntudat, szomorúság vagy harag érzései, amelyek teljesen természetes részei a feldolgozásnak. A pszichológus kiemeli: „Ne ijedjünk meg az első reakciótól – ez a gyász természetes része.”

A gyászfolyamat szakaszai a munkahely elvesztésekor

1. tagadás
2. harag
3. alkudozás
4. depresszió
5. elfogadás

„Ez az elfogadás a gyászfolyamat végén jön el, de előtte ott van az alkudozás is, amikor még próbálunk valamiféle kontrollt találni a történtek fölött.” Ez az érzés természetes a szakértő szerint. 

Mit tehetünk magunkért kirúgás után?

Dr. Makai Gábor  szerint az első és legfontosabb lépés az érzések tudatosítása és megélése:

„Tudatosítani kell az érzéseinket, nem kell ettől megijedni, meg kell élni az érzéseinket. Ez a gyászmunka.”

A munka elvesztése gyakran megrendíti az önbecsülést és önértékelést. 

„Ha csökken az önértékelése, valahogy negatívan látja önmagát, akár a jelenét, akár a jövőjét. Megijedhet attól a gondolattól, hogy ez a bizonytalanság pénzügyi tekintetben is átírhatja az életét.”

A pszichológus szerint ilyenkor célszerű kis lépésekben újraépíteni a rutint: önéletrajzot írni, kapcsolatokat aktiválni, telefonálni annak, aki segíthet elhelyezkedni. 

Fontos, hogy ne várjuk el magunktól a hirtelen megoldást vagy csodát: a feldolgozás lassú folyamat, amely türelmet és önmagunkkal való kedvességet igényel.

A szégyen és a bűntudat kezelése

Sok emberben a kirúgás után erős szégyenérzet jelentkezik:

„Ez velejárója a szégyennek – hogy az ember még akkor is, ha igazságtalanul bántották, ezt éli meg.”

Makai hangsúlyozza, hogy a reális önértékelés és a pozitív visszajelzések segítenek enyhíteni ezt az érzést. Ha a szégyen és bűntudat hosszú ideig fennáll, az már akadályozza az újratervezést és a külvilághoz való kapcsolódást.

Hogyan támogathatjuk hozzátartozóinkat?

Ha egy szerettünket rúgják ki, a legfontosabb a jelenlét és az, hogy érzelmi biztonságot nyújtsunk:

Ne próbáljunk azonnal megoldást kínálni, hanem hallgassuk meg, vigasztaljuk, és segítsünk a negatív spirál megállításában.

Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?

Ha valaki hónapokig nem képes továbblépni, elakad a gyászban, és izolálódik:

A pszichológus feladata, hogy feltárja, mi áll a visszahúzódás hátterében, és hogyan lehet újra aktiválni az erőforrásokat.

Újratervezés és remény

A gyászmunka végén elindulhat az újranyitás a külvilág felé:

„Ha ennek az egész érzelmi színezete megkopik, úgy fogok tudunk újra nyitni a külvilág felé, és úgy jönnek azok a gondolatok, amik az újratervezést segítik: hogyan tovább.”

A kis lépések, kis célok, kapcsolati háló aktiválása segít visszanyerni az önbizalmat és újra talpra állni.

Az alábbi dr. Makai Gáborral készült interjúinkat se hagyd ki: