„Nem kell félni a stressztől” – Így küzdhetsz meg munkahelyi stresszel a pszichológus szerint

A szakértő szerint a stresszt sokan összekeverik a szorongással, pedig a kettő nem ugyanaz. „A stressz nem ellenség – az tesz minket erősebbé” – kezdi dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, akivel a munkahelyi stressz kezeléséről beszélgettünk. 

• a stressz következményei
• pszichológus tanácsai a stressz enyhítésére
• mikor kell felmondani egy mérgező munkahelyen

Munkahelyi stressz kezelése – pszichológus segít, hogy átlendülj a nehézségeken

– hangsúlyozza a szakértő. Ahogy mondja, stresszornak nevezzük mindazt, ami bennünk stresszreakciót indít be: lehet ez egy rossz viszony a főnökkel, túlzott elvárás, szoros határidők, de akár a munkakörnyezet is – a világítás, az ablak, a zajszint vagy a monoton feladatok.

A stressznek pedig több következménye lehet:

• érzelmi tünetek: feszültség, motivációvesztés
• kognitív tünetek: bizonytalanság, döntési nehézségek, koncentrációzavar
• fizikai tünetek: fejfájás, alvászavar, felgyorsult szívdobogás, étvágyváltozás

A stresszkezelés célja ezek enyhítése – a módszer azonban egyénenként különböző lehet.

A konfliktus kerülése valójában olaj a tűzre

Mit tegyünk, ha egy kolléga „alánk tesz” vagy folyton kritizál? A legtöbben inkább elkerülik a konfliktust, ám ez csak ront a helyzeten.

 – mondja a szakértő.  

A pszichológus szerint fontos, hogy ne engedjük, hogy a negatív hangulat maga alá gyűrjön minket. Ha tisztázzuk a helyzetet, gyakran kiderül, hogy a másik fél sem érzékel mindent úgy, ahogy mi.

Mi van akkor, ha épp a főnök az, aki stresszben tart minket?

Ez mindig nehezebb helyzet – hiszen ott valóban jelen lehet a félelem a megtorlástól.

– mondja.

Azonban, ha a főnök nárcisztikus, nem fogadja el a kritikát vagy büntet, akkor a helyzet valóban problematikus lehet. Ennek ellenére a szakértő szerint az első lépés nem a menekülés.

„Nem az a megoldás, hogy azonnal felállok. Először meg kell próbálni rendezni a kapcsolatot, kommunikálni, tisztázni a helyzetet.” A legtöbb értelmiségi munkakörben szerinte ez működőképes.

Leépítéstől való félelem: mit tehetünk, ha folyton azt érezzük, hogy „ki fognak rúgnak”?

A mai bizonytalan munkaerőpiacon egyre többen élnek folyamatos készenléti állapotban – ez pedig könnyen önértékelési válsághoz vezet.

A szakértő szerint ilyenkor nagyon fontos a reális visszajelzés – akár a vezetőtől, akár egy külső szakembertől.

Ha kiderül, hogy valaki tényleg lemaradt szakmailag, akkor az önfejlesztés adhat új lendületet.

A reziliencia ma az egyik legfontosabb munkahelyi „szuperképesség”

Régi szerződések, biztos munkahelyek és kiszámítható évtizedek ma már ritkák. Ehhez alkalmazkodni kell.

„A reziliencia azt jelenti, hogy több lábon állunk: fejlesztjük a tudásunkat, nem magányosodunk el, figyelünk a mentális egészségünkre.”

A társas kapcsolatok, a tanulás és az önreflexió mind olyan védőfaktorok, amelyek ellenállóvá tesznek a munkahelyi nyomással szemben.

Mikor kell kimondani: „Nem vagyok idevaló”?

Vannak helyzetek – például, ha egy mérgező munkahelyen dolgozol –, amikor már nem a megküzdés a megoldás, hanem az elszakadás, és a felmondás.  

Ez azonban nem kéne, hogy hirtelen döntés legyen. Először:

• próbáljunk kommunikálni,
• rendezzük a konfliktusokat,
• kérjünk segítséget – akár szakembertől is.

Ha ezek után is ugyanott tartunk, akkor jön a nehéz kérdés: mit veszítünk és mit nyerünk, ha felállunk?

A munkahelyváltás első lépése: „Mérettesd meg magad!”

Érdekes módon sokaknak már az is erőt ad, ha felmennek az állásportálokra.

Sokszor már az a tudat is megnyugtató, hogy van kiút – nem kell örökké egy toxikus munkahelyen maradni.

A munka csak munka – nem identitás

A szakértő szerint végső soron mindenkinek érdemes tudatosítani:

– hangsúlyozza dr. Makai Gábor. Ha a mérleg egyértelműen negatív, akkor nem kudarc a váltás – hanem az önvédelem egyik formája, amivel megelőzheted a kiégést.

Az alábbi cikkeinket se hagyd ki: