Ahogy arról a Bors elsőként számolt be, a hatóságok január 5-én az otthonában találtak rá holtan a 34 éves világbajnok kajakozóra. Dudás Miki tragédiája kapcsán eleinte nem volt szó idegenkezűségről, végül azonban a soron kívül elrendelt boncolás során olyan sérüléseket állapítottak meg, amelyek miatt azóta halált okozó testi sértés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség.

„Szokták tőlünk kérdezni, hogy van-e tökéletes gyilkosság. Van. De a tettesnek ezt tudnia kell cipelnie magában, a lelkében. Ha minden nyomot eltüntet a tettes, például felgyújtja a helyszínt és szénné ég minden, akkor ezek az ügyek úgy szoktak kiderülni, hogy nem bírja a terhet és elmondja” – nyilatkozta megkeresésünkre Dr. Szeles Géza igazságügyi szakértő.
Volt olyan esete, ahol exhumáltak egy holttestet egy kocsmai fenyegetőzés után. Mindenki úgy tudta, hogy az illető részegen beesett az árokba és megfulladt, de a tettes elszólta magát, majd kiderült, hogy előtte fejbe verte, úgyhogy gyilkossági ügy lett belőle.
Az új DNS-vizsgálatok alapvetőek, hiszen a gyilkosságokat nem szkafanderben követik el, a DNS pedig az emberről számtalan helyről, innen-onnan származhat. Egy általam ismert fenyegetős-zsarolós ügyben az illető nem figyelt, pont akkor pottyant le róla egy szőrszál, amikor a bélyeget a borítékra ragasztotta. A tipikus hiba, hogy értékelhető, megtalálható nyomot hagy tettes a helyszínen. De ismétlem: lelkileg is el kell viselni
– mesélte. A nyomrögzítés mindig alapvető, neki volt egy csecsemőgyilkossági ügye, amely húsz évig nem volt tisztázva, végül – amikor úgy tűnt, azt megússza – DNS-egyezés miatt elkapták a tettest.
A kajakos-realitysztár ügyében egy nap után változott a helyzet, eleinte nem merült fel az emberölés gyanúja: „Hogy mit nyilatkozik a rendőrség, az csak egy dolog. Akkor kezdünk el komolyan foglalkozni egy üggyel, ha a halál körülményei tisztázatlanok, vagy a halál oka az. Itt valószínűleg mindkettő fennállt, ezért rendeltek el – nagyon helyesen – egy közigazgatási eljárást. Ez boncolással jár, ezt egy orvosszakértő végzi.”

Ha az orvosszakértő talál valami olyat, akkor jelzi, hogy álljunk meg, ez emberölés: például, ha a seb jellege, helye miatt nem okozhatta magának. Ha idegenkezűség felmerül, akkor megáll a boncolás, onnantól két szakértőnek kell végezni ezt. Az egyik végzi effektíve a kezével a boncolást, a másik pedig diktálja a látottakat. Nekik a végén egyet kell érteni: ha nem egyeznek, akkor újra megvitatják az esetet, vagy bevonnak egy harmadik szakértőt. A mostani szokványos és helyes ügymenet volt. Egy bezárt lakásban találtak valakit, így a rendőrség eleinte arról nyilatkozott, hogy nem merült fel idegenkezűség
– magyarázta.
Dr. Szeles Géza igazságügyi szakértő szerint a sérülése jellege, kiterjedése, sebek száma alapján kimondható, hogy bántalmazástól van-e, nem sima eséstől. Van, hogy nem lehet kategorikusan megmondani, de az esetek 95%-ban a nyomozati, orvosi adatok alapján meg lehet állapítani, mi történt.
A korábban súlyos problémákkal küzdő Dudás Miki esetében nyelőcső-visszérrepedésről is lehetett hallani: „Azt nagyon jól meg lehet mondani, hogy az-e vagy nem. Egy ilyen sérülés nem lehet torokra mért ütéstől. Én közel húsz évig helyszíneltem, ilyet akkor mondunk ki, ha van ismert májbetegség, és a vér jellege is olyan. A döntés helyes volt, hogy boncolás nélkül ne legyen más bejelentés. Óvatos volt a szakértő, nem hibázott. Jobb egy óvatos diagnózis, mint a kapkodás.”
A szakértő kérdésünkre elmondta, hogy egy holttesthez alaphelyzetben egy 'életes biztosság' megy ki, ennek a vezetője egy tapasztalt nyomozó, azaz rendőr, van mellette egy bűnügyi technikus és egy orvos (régen rendőrorvosnak hívták). A kiemelt helyszínekhez mindenképp orvosszakértő megy.
Vannak nyomozati szempontok, az életellenes eseményeknél pedig orvosi szempontok is. Betört ajtó esetén persze nyilvánvalóbb a helyzet, mint Dudás Miki esetében, ahol nem volt szó erőszakos behatolásról. Dr. Szeles Géza nyolc évig tanított bűnügyi technikusokat, nekik rendszeresen elmondta, hogy nem szabad kapkodni, ami a helyszínen elvész, mint nyom, az később soha nem lesz meg.

Ez gyakran sziszifuszi munka. Szépen, sorrendben kell dolgozni a nyomkutatásban, és lehet, hogy csak nyolc órával később érnek a halotthoz, mert a nyomrögzítés kezdetétől olyan messze van a holttest. Egy helyszínelés időtartama nagyon változó: egy-két óra, de több nap is lehet. Volt olyan nap, még régen, hogy 20-25 helyszínre mentünk ki. Ha viszont egyértelmű az emberölés, nem lehet pár óra alatt végezni, ilyenkor a készenlétes nyomozót is berendelik, jönnek még nyomozók, még technikusok, szóval nem csak az a három ember van a helyszínen, beindul a gőzhenger.
„Sok mindent meg lehet mondani a helyszínen... De mindent nem. Ha olyan sérülés van, ami lehet önkezű vagy idegenkezű, ha a halál oka nem egyértelmű, azonnali boncolásra van szükség. Egy példa: ha van fejsérülés, akkor meg kell vizsgálni, hogy valóban az okozhatta-e a halált, ezt pedig csak a boncolásból tudjuk megmondani. Dudás esetében nyilvánvalóan találtak olyan sérüléseket, amelyek alapján felmerül idegkezűség gyanúja” – nyilatkozta a szakértő a sportoló haláláról, aki tavaly még drámai módon elhunyt édesapját gyászolta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.