Egészséges szülő-gyerek kapcsolat – Hogyan segíthetjük gyermekeink érzelmi és pénzügyi önállósodását? Pszichológus segít

Minden szülő ismeri azt a pillanatot, amikor észreveszi: a gyermeke nem kisgyerek már, hanem lassan bizony önálló felnőtté cseperedik. De mikor és hogyan indul el ez az érzelmi leválás? Vajon mikor válik valóban egészségessé a pénzügyi önállóság? A szülő-gyerek kapcsolatról Királymezei Ágnes krízistanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk.

Egészséges szülő-gyerek kapcsolat – Hogyan segíthetjük gyermekeink érzelmi és pénzügyi önállósodását? 

Mikor kezdődik az érzelmi leválás, és mitől egészséges?

 Az anyával való szoros kötődés, a csecsemőkor szimbiotikus kapcsolata az első lépcső. Ez az érzelmi egység táplálkozást, gondoskodást, biztonságérzetet jelent. A dackorszak azonban már az eltávolodás apró zökkenőit hozza magával:

Ez az időszak nem könnyű egyik félnek sem, tele van érzelmi hullámvölgyekkel és csalódásokkal, és ezek is alakítják a kötődéseket.

Az óvodai és iskolai élet újabb érzelmi kihívásokkal szembesítenek

Az intézményi élet megkezdése – óvoda, iskola – egy fordulópont tud lenni, új érzelmekkel, új szereplőkkel a gyerek életében. A tanító néni például hamar szent és sérthetetlen figura lesz a kicsik szemében, ez is egy új érzelmi kötődési pont. Amikor a tanító néni szava szent az anyai szóval szemben, ezzel is nehéz időnként megküzdeni. A leválással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az iskolakezdés, mint fontos fordulópont a gyermek életében legyen egy választóvonal pl a szülői ágyból való leválásnak is. Amennyiben lehetséges a külön szoba, külön íróasztalka, külön ágyikó, amiben csak Ő a fontos, a saját kis önálló személyisége, erre tudatosan kell készülni az iskolakezdés előtt azzal, aki ez ideig  még nem „szállt ki” a szülői fészekből. Sajnos nagyon sok patologikus kötődés, érzelmi deficit alapja lehet ez is. Az iskolai évek alatt ne veszítsük el a szülői szerepünket, ne menjünk át gyermekünk követelődző pedagógusává- rengeteg érzelmi gubanc táptalaja lehet. Maradjunk meg a szerető szülői szerepben.

Amikor beköszönt a kamaszkor, elkezdődik egy igazi hullámvasút

A pszichológus szerint a középiskolás években szembesülhetnek a szülők az eltávolodás tényével, amikor már ciki, hogy a szülő kísérgeti, ciki a szülőkkel közös program, ciki puszit adni a szülőknek. A kamaszkorban a barátok, a kortárs csoport befolyása kerül előtérbe, ami új érzelmi hálókat sző. Ám a legfontosabb mégis az, hogy a gyermek mindig érezze a szülői szeretetet és azt, hogy számíthat a szülőre. Az érzelmi határaik feszegetése, próbálgatása komoly lelki folyamat a serdülőknek is, de a titokban rettegő szülőknek is.  Ebben az időszakban a szülők gyakran elbizonytalanodna- őszinte hozzám ? Titkol valamit? Tudok mindent róla?- kardinális kérdések ezek. A megfelelő kommunikációs, a bizalom fenntartása a legfontosabb ebben az időszakban a serdülővel. 

A szülői szeretet is fejlődik

A szülői szeretet pedig a gyermek fejlődési szakaszaihoz kell, hogy igazodjon, másként kell szeretni egy csecsemőt, egy kis iskolást, egy nagy iskolást, egy serdülőt és egy felnőtt korba került gyermeket. Ez az alkalmazkodás a kulcs, hiszen másként szeretjük azt, aki már saját családot alapít, másként kell elfogadni, hogy párkapcsolata új érzelmi szálakat hoz.  

Mi történik, ha nem sikerül a leválás?

Az önállóság hiánya nem csak érzelmi, hanem komoly döntéshozatali nehézségekhez is vezethet. 

„Az egy nagyon fontos szempont, hogy a gyermek a fejlődésmenete során mennyire lett önállóvá nevelve, mennyire próbálhatta ki magát olyan helyzetekben, amik erőfeszítést is igényeltek tőle, esetleg kudarcot vallott.”

Az ilyen tapasztalatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a fiatal tisztában legyen saját képességeivel, erősségeivel és gyengeségeivel.

Mikor a szülő mindent megold

Ez pedig gyakran érzelmi zsarolásként is megjelenhet, amiből a fiatal nem mer kitörni. Ez a lelki teljesítménykényszer komoly terhet ró, és veszélyezteti a személyiség egészséges fejlődését.

Mikor beszélünk egészséges pénzügyi leválásról?

Pénzügyekben is érdemes már kicsi korban elkezdeni a tanítást, hogy a gyerek ne csak kapja, hanem értse is a pénz értékét.  

Ezek a mindennapi döntések már az anyagi függetlenség felé vezető első lépések. Az is megengedhető, hogy ha a felét összegyűjti, akkor a másik felét hozzárakjuk – ez hosszútávon is hasznos stratégia. A valódi anyagi leválás viszont a saját kereset megszerzésével kezdődik, például az egyetemi évek alatt egy idénymunka vállalásával. Fontos, hogy ne essünk abba a hibába, hogy mindent készpénzben megoldunk helyettük.

Az ilyen fiatal könnyen sodródhat deviáns utakra, ha a pénzcsap elzárul.

Két élő példa is jól mutatja, mire kell figyelni: az egyik egy 18 éves, aki születésnapjára kapott egy menő autót, - édes élet, gondtalanság, haverok és ennek hatására elhagyta a középiskolát, egy rossz társaságban kötött ki, eltűnt az éjszakában. A másik egy elkényeztetett fiatal, akit apuka pénzelt, majd olyan ügybe keveredett, ahol pénzzel zsarolták meg, de az apukája már nem állt ki mellette, nem fizetett gyermeke hibájáért, így végül felelősséget önmagának kellett vállalnia, amiért már későn kellett igen nagy árat fizetnie.  Ezt a féket sokkal előbb kisebb dolgoknál kellett volna már az apának behúznia. 

Hogyan segíthetünk, hogy ne akadályozzuk a leválást?

A legfontosabb, hogy szülőként „mindent a maga módján, a maga idejében kell jól csinálni, okosan szeretni.” A szeretetet nem az anyagiakban mérjük, hanem abban, hogy ott vagyunk, amikor szükség van ránk, kinyilvánítjuk az érzelmeinket- tiltunk ha kell, irányt mutatunk és megengedjük, hogy a gyerekünk küzdjön, hibázzon, okuljon, fejlődjön.

Változott a leválás üteme a mai fiataloknál?

A válasz egyértelmű: igen. „Az érzelmi leválásban a jövőtől való félelem, a családalapítás nehézségei, a saját otthon megteremtésének nehézségei is komoly szerepet játszanak mostanában mind az anyagi, mind az érzelmi leválásban” – hívja fel a figyelmet a szakember.  

Egyre több fiatal él úgynevezett mamahotelben, ahol egyrészt biztonságban van, de másrészt nehezebb az önállóság. A fiatalok spórolnak, küzdenek, de a kilátástalanság gyakran legyűri őket. 

Ez pedig egészséges hozzáállás: egyre többen felismerik, hogy a kommunában élésnek veszélyei vannak, és törekszenek arra, hogy saját fészket keressenek.

Az érzelmi és pénzügyi leválás nem könnyű feladat sem a gyereknek, sem a szülőnek, de ha figyelünk a jelekre, és okosan szeretünk, akkor az önálló élet ajtaja is könnyebben nyílik meg. Királymezei Ágnes krízistanácsadó szakpszichológus tanácsai pedig remekül mutatják, hogy mindez nem csak pszichológiai elmélet, hanem az életünk mindennapi valósága.

Az alábbi cikkeinket se hagyd ki: