„Az iskolai sikerhez nem elég a kor” – szakértők szerint innen tudhatod, ha a gyereked iskolaérett

Egy család életében nagy mérföldkő, amikor a gyerek eléri az iskolába lépés korát. Sok szülőben azonban felvetődik ilyenkor a kérdés: vajon valóban iskolaérett már a gyerek, vagy szüksége lenne még egy év játékra, óvodai közösségre? Az iskolaérettség nem csupán életkor kérdése – fontos szerepe van benne a figyelemnek, a feladattudatnak, a szociális készségeknek, az érzelmi stabilitásnak, valamint a mozgásos és nyelvi képességek fejlettségének is. 

Iskolaérett a gyerek? Szakembereket kérdeztünk

Habár a törvény szerint a hatodik életév betöltése után a gyerek tankötelessé válik, indokolt esetben kérhető halasztás. Hogy mikor érdemes szakemberhez fordulni, és mely jelek árulkodnak arról, ha a csemeténk még nem áll készen az iskolára, arról a Tanulásdiagnosztika munkatársait, Fehér Tibor Dániel klinikai szakpszichológust és Kéri-Nagy Krisztina fejlesztőpedagógust kérdeztük. Interjú! 

Honnan tudhatom szülőként, hogy a gyermekem készen áll az iskolára?

FTD: Röviden, ha úgy látja, hogy képes megfelelni az iskola jelentette alkalmazkodási követelményeknek. Szemben az óvodai keretekkel, határokkal, itt már több órán keresztül meghatározott szabályok szerint kell viselkedni. Beleértve azt, hogy képes nyugodtan ülni, figyelni, kérdésekre válaszolni. Fontos, hogy itt nem spártai fegyelemre való alkalmasságra kell gondolnunk, nem azt mondjuk, hogy aki nem képes a „poroszos” iskolának megfelelni, az iskolaéretlen. Bármilyen iskolarendszerről beszélünk, az iskola a család után a második legfontosabb szocializációs közeg. 
KNK: Azok a gyerekek, akik 2025. szeptember 1. és 2026. augusztus 31. között töltik be 6. életévüket, 2026 őszétől tankötelesek. 

A fejlődés üteme egyéni, előfordulhat, hogy egy-egy részképesség lassabban érik be. Sok szülő bizonytalan, hogy a gyereke készen áll-e az iskolára, vagy jobb, ha még egy évet az óvodában marad. Ilyenkor komplex vizsgálat adhat képet az erősségekről és gyengeségekről, valamint arról, szükséges-e célzott fejlesztés, illetve indokolt-e január 1–15. között halasztást kérvényezni az Oktatási Hivatalnál.

Melyek a leggyakoribb jelei annak, ha még éretlen a gyerek az iskolakezdéshez?

FTD: Három területet kell figyelni: megfelelő fizikai állapot, pszichés alkalmasság, valamint érzelmi-szociális érettség. Gondoljunk például a feladattudatra vagy a teljesítmény igényére: ha nem tudja elfogadni, hogy vannak kötelességei is, nem foghatja magát és mehet el játszani teljesítményhelyzetben. Sokakat nehéz kommunikációs helyzetbe hozni, kérdésekre nem adekvátan válaszolnak, nem értik jól a feladatot, a figyelmük nehezen kelthető fel és nehezen tartható fenn. Szintén visszatérő probléma, ha térben-időben nem tájékozott, alacsony a szókincse, vagy ha a rövid- és hosszútávú emlékezete nem igen teszi lehetővé az ismeretek aktív befogadását.
KNK: Figyelmeztető jel lehet, ha a gyerek ügyetlen a nagymozgásokban, bizonytalan az egyensúlya, gyenge a labdakezelése, vagy nehézkes az ollóhasználata, a rajzolás. Fontos jel a makacs, elhúzódó beszédhiba, illetve ha pontatlan a beszédhangok észlelése, megkülönböztetése, vagy a beszédértés. Figyeljünk a gyakori visszakérdezésekre, félreértésekre, vagy ha a külső zajok könnyen elterelik a figyelmét. Lényeges a látási észlelés is: észreveszi-e a formák apró különbségeit, a rész-egész viszonyokat, tud-e sorrendeket követni és pontosan felidézni dolgokat látás vagy hallás után.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni, ha bizonytalan a szülő?

KNK: Ha a szülő több területen is elmaradást tapasztal, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. A komplex vizsgálat részletes képet ad a készség- és képességstruktúráról, és segít eldönteni, lassabb érésről van-e szó, vagy tanulási nehézség kockázata áll fenn. A vizsgálat során áttekintik az iskolai beválás szempontjából fontos részképességeket: figyelmet, nagy- és finommozgásokat, rajzos készségeket, ceruzafogást, látási és hallási észlelést, fonológiai tudatosságot, beszédészlelést és -értést, emlékezetet, tájékozódást, stb. Az eredmények alapján személyre szabott tanácsot kap a szülő, és az is kiderülhet, szükséges-e további beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN), vagy sajátos nevelési igény (SNI) vizsgálat, illetve orvosi kivizsgálás.

Hogyan hat az érzelmi éretlenség (például szorongás, dühkezelési problémák) az iskolakezdés sikerességére?  

FTD: Ez egy rettentően alultárgyalt téma. 6-7 éves kor körül a gondolkodás érzelmi telítettsége csökken, kevésbé sodorják el a gyerekeket az indulati feszültségeik. Amennyiben ez nem így történik, az nehézségeket jelenthet az iskolában. Az érzelmi-szociális éretlenség jele lehet az is, ha nagyon nincs kudarctűrő képessége. A kérdést illetően ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a szorongás önmagában nem az érzelmi éretlenség jele, ez egy skála. Tudunk szorongani bűntudat és lelkiismeret-furdalás miatt, de úgy is, hogy pánikrohamok jelentkezzenek. Szorongászavarok esetén szintén megfelelő szakemberi segítségre van szükség.

Hogyan tudom otthon támogatni a gyerekemet, ha egy kicsit le van maradva?  

FTD: Szakszerű fejlesztés mellett játékos, otthoni fejlesztéssel. Azt, hogy merre dől az inga, egy alapos pszichológiai-pedagógiai felmérés tudja eldönteni. Kórházi párhuzammal élve: ellenkező esetben olyat „borogat otthon” a szülő, ami már rég sürgősségiért kiált.

KNK: Számtalan célirányos fejlesztőjáték és tevékenység létezik, de az első kérdés mindig az, pontosan mit szükséges fejleszteni és milyen szinten van az elmaradás. Szülőként is akkor tudunk hatékonyan játszani, ha tudjuk, mire kell fókuszálni. Aztán jön csak a kérdés, hogy mivel és hogyan. Ingyenesen letölthető játékötletek és szülői segédanyagok a Facebook-oldalunkon is találhatók. További információ online szülőkonzultációról, komplex diagnosztikáról és szakmai tevékenységeinkről a honlapunkon érhető el.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: