Tüsszög a gyerek és folyik az orra? Nem biztos, hogy nátha!

Augusztus közepén járunk, és ezzel hivatalosan is beköszöntött a parlagfűszezon legnehezebb időszaka. A következő hetekben a levegőben lévő pollenkoncentráció eléri csúcspontját, ami az allergiás gyerekek számára komoly megpróbáltatást jelent. A tünetek könnyen összetéveszthetők egy elhúzódó náthával, ezért fontos felismerni a jeleket és időben orvoshoz fordulni.

Mikor és hogyan jelentkezik a pollenallergia?

A pollenallergia jellemzően 4-5 éves kor körül alakul ki. Érdekes összefüggés, hogy azok a gyerekek, akik csecsemőkorban valamilyen ételallergiával (tej, tojás, mogyoró) küzdöttek, nagyobb eséllyel lesznek pollenallergiások is óvodás korukra.

A parlagfű pollenje július végétől október elejéig van jelen a levegőben, de a csúcsidőszak augusztus második felére és szeptember elejére esik. Ilyenkor egyetlen köbméter levegőben akár több száz pollenszemcse is lehet - a csúcsidőszakban 200-500 darab között mozog a koncentráció.

A leggyakoribb tünetek

A parlagfűallergia tünetei első ránézésre hasonlítanak a náthához, de van néhány árulkodó különbség:

• híg, vízszerű orrfolyás
• gyakori tüsszögés, különösen reggeli órákban
• szemviszketés, könnyezés, szemhéjduzzanat
• torokkaparás, száraz köhögés
• fáradékonyság, koncentrációs nehézségek
• láz hiánya (ez megkülönbözteti a fertőzésektől)

Hogyan diagnosztizálható?

Ma már gyerekeknél is könnyen és fájdalommentesen elvégezhető vizsgálatokkal mutatható ki az allergia:

Prick-teszt: Az alkarra cseppentett allergénoldatok segítségével 15-20 perc alatt kiderül, mire érzékeny a gyerek. A pozitív reakció helyén kis duzzanat és pirosodás jelenik meg.

Vérvizsgálat: A specifikus IgE szint meghatározása vérmintából történik, ami megmutatja, hogy mely allergénekre termel a szervezet ellenanyagokat.

Molekuláris diagnosztika: A legmodernebb módszer, amely pontosan azonosítja, hogy az allergén mely komponense váltja ki a reakciót, és előre jelzi a tünetek súlyosságát.

Praktikus tanácsok a mindennapokhoz

A szakorvos által felírt gyógyszerek mellett számos praktikus lépéssel enyhíthetők a tünetek:

• A pollenjelentés figyelése: magas pollenkoncentráció esetén korlátozzuk a szabadtéri programokat
• Hazaérkezés után azonnal hajmosás és ruhaváltás
• Ágyneműhuzat hetente kétszeri cseréje
• Szellőztetés este vagy hajnalban, amikor alacsonyabb a pollenkoncentráció
• Pollenszűrő használata az autóban
• Napszemüveg viselése, ami védi a szemet a pollentől
• A ruhák szárítása bent, ne a szabadban

A keresztallergia

Fontos tudni, hogy a parlagfűallergiások bizonyos ételekre is reagálhatnak, mivel azok hasonló fehérjeszerkezetet tartalmaznak. Ilyen problémás élelmiszerek lehetnek:

• görögdinnye és sárgadinnye
• uborka
• banán
• cukkini
• avokádó
• mangó, füge

Ezeknél az ételeknél előfordulhat száj- és torokviszketés, ajak- vagy nyelvduzzanat közvetlenül fogyasztás után. A keresztallergiáról itt olvashatsz részletesen.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Mindenképpen szakorvosi vizsgálat javasolt, ha:

• a tünetek 7-10 napnál tovább tartanak
• a gyerek éjszakai pihenése zavart szenved
• az orrdugulás miatt szájlégzés alakul ki
• visszatérő arcüreggyulladás jelentkezik
• asztmás tünetek (nehézlégzés, sípoló légzés) lépnek fel

Hosszú távú kilátások

A jó hír, hogy megfelelő kezeléssel az allergiás gyerekek tünetmentesen élhetik mindennapjaikat. A modern antihisztaminok nem okoznak álmosságot, az orrspray-k pedig hatékonyan csökkentik a helyi tüneteket. Súlyosabb esetekben az allergén immunterápia (hiposzenszibilizáció) hosszú távú megoldást jelenthet, amely fokozatosan csökkenti a szervezet túlérzékenységét.

A parlagfűszezon ugyan megpróbáltató időszak, de tudatos odafigyeléssel és megfelelő kezeléssel a gyerekek zavartalanul folytathatják megszokott tevékenységeiket, beleértve az iskolakezdést is.