
A félelem az iskolakezdéstől apró jelekben mutatkozik meg. Ha ezeket időben észrevesszük, rengeteget tehetünk azért, hogy a gyerekünk magabiztosabban vágjon neki a tanévnek, valamint megelőzhetjük, hogy a szorongása tartóssá váljon.
A fejfájás, hasfájás, hányinger – különösen reggelente, iskola előtt – gyakran a pszichés feszültség testi kivetülése. A vegetatív idegrendszer ilyenkor úgy reagál, mintha valódi veszélyhelyzet lenne: megemelkedik a pulzus, az emésztés lelassul vagy felborul. Ezek a tünetek valódiak, nem színleltek, és figyelmeztető jelzésként kell kezelnünk azokat.
Az elalvási nehézség, az éjszakai felriadás vagy a rémálmok mind arra utalhatnak, hogy a gyerek agya nem tud kikapcsolni. Az idegrendszer feszültségi állapota éjjel is fennmarad, így a pihentető alvás elmarad. Ez másnap ingerlékenységhez, figyelemzavarhoz és fokozott fáradtsághoz vezethet, ami csak tovább nehezíti az iskolai alkalmazkodást.
A gyerek egyszer túlzottan visszahúzódó, máskor dühös vagy hisztérikus? A hirtelen hangulatváltozások gyakran a belső szorongás levezetésének formái. A kicsik még nem rendelkeznek kiforrott stresszkezelési stratégiákkal, így az érzelmeik szélsőségesen ingadozhatnak. Ez nem rosszaság, hanem jelzés, hogy valami nyomasztja őket.
A „fáj a fejem, nem akarok iskolába menni”, vagy az ehhez hasonló hirtelen kifogások sorozata mögött gyakran konkrét félelem áll: egy új tanár, esetleg új, ismeretlen osztálytársak felbukkanása, vagy egy korábbi negatív élmény megismétlődésétől való aggodalom. Az elkerülés rövid távon csökkenti a szorongást, de hosszú távon megerősíti azt. Ezért fontos, hogy a szülő biztonságot adjon, és segítsen fokozatosan feloldani a félelmeket.
A hirtelen romló jegyek, a feledékenység vagy a figyelem szétesése gyakran annak a következménye, hogy a gyerek kognitív kapacitásának nagy részét leköti a szorongás. Amíg az idegrendszer folyamatosan készenléti állapotban van, addig a tanulásra, memorizálásra és problémamegoldásra kevesebb energiája marad.
A pszichológiai kutatások szerint a legfontosabb validálni a gyerekek érzéseit – vagyis elismerni, hogy amit éreznek, az valós és fontos. Az olyan mondatok, mint „értem, hogy félsz” vagy „itt vagyok, és együtt megoldjuk” erősítik a biztonságérzetüket. Íme néhány tipp:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.