Iskolai stressz nyomorítja meg gyermekeinket

A stressz folyamatos feszültség, amely egy negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezetünk részéről. De vajon mi okozhatja ezt az állapotot? A szakember szerint a stressz elemi reakció, a gyerekek gyakran így vezetik le az otthonról hozott feszültséget.

Családi feszültségek

– Sokan azért feszültek, mert nincs mögöttük egy normálisan működő család. Ezek társadalmi problémák, a pedagógusok már csak a végeredményt látják, azt, hogy ideges a gyerek – mondja Standovár Sára gyermekpszichológus. – A gyerekek az iskolában főleg teljesítmény, vagy a társas kapcsolatok miatt szoronghatnak, ezek vezethetnek végsősoron a stresszhez. A teljesítmény okozta feszültség bármikor jelentkezhet: dolgozatoknál, feleléseknél, a félév végén a bizonyítványosztásnál ez felerősödhet, de akár év elején is, hiszen a gondtalan szünidőt követően az újra jelentkező teljesítménykényszer okozhat ilyen reakciókat. Egy elit, jó nevű iskolában éppúgy előfordulhat ez, mint egy olyan intézményben, ahol sok a tanulási nehézséggel küszködő. Előbbi helyeken azok vannak előnyben, akiknek jól megy a tanulás, a többieknek ez frusztrációt okozhat. A jó tanulók pedig azért izgulnak, hogy megőrizzék ezt a vezető pozíciójukat a közösségben. A másik véglet az lehet, ha például egy diszlexiás gyereknek hangosan kell olvasnia az osztály előtt. A kudarctól és a megszégyenüléstől való félelem is okozhat stresszt.

Mit tehet az iskola?

A köznevelési államtitkárság szerint minden intézmény pedagógiai programjában foglalkozni kell a testi-lelki jólét állapotának elérésével. – Az iskola feladata olyan légkör megteremtése, amelyben a tanulóknak lehetőségük van a problémáik megbeszélésére. A tanulás tanítására, különböző tanulási technikák elsajátítása, az óraközi szünetek ideje alatt szellőztetni, biztosítani a mozgás lehetőségét, megfelelő folyadékpótlást, és megfelelő időt az étkezésekre.

Fel lehet ismerni

A stressznek súlyos következményei is lehetnek az államtitkárság szerint. – A lelki eredetű problémáknak a megnyilvánulása különböző viselkedésekben jelentkezhetnek: késés, a figyelem hiánya, az utasítások nem teljesítése, a teljesítőképesség csökkenése, nassolás, semmi sem jó, félénkség, visszahúzódás, súlyosabb esetekben étvágytalanság, szerfogyasztás, és különböző függőség kialakulása.

Itt kell megjegyezni: a stressz pozitív is lehet. A negatív stressz káros, frusztráló és szenvedést jelent az embernek, míg a pozitív létfontosságú, energiával tölt fel, és az életerőt növeli, örömérzést okoz. Az idegrendszer közepes izgalmi állapota egyenesen kívánatos a szervezet számára. Optimális feszültségszinten teljesít az ember a legjobban, míg a feszültségszint emelkedésével hatékonyságunk drasztikusan csökken – ismert jelenség az erős vizsga­drukk vagy erős stresszt okozó esemény hatására történő le­blokkolás. Sajnos, az iskolások túlnyomórészt a negatív stresszt élik meg.

A gyermekpszichológus szerint egyébként az igazán veszélyes jelenségeknél a stressz csak okozat, az utolsó csepp a pohárban. A gyerekek amúgy a teljesítmény mellett a társas kapcsolatok miatt lehetnek feszültek.

– A gyerekek csúfolhatják, kiközösíthetik egymást, előfordulhat pszichoterror, sőt fizikai bántalmazás is. Nem tudják megoldani a problémájukat, így egymáson, vagy akár saját magukon is levezethetik ezt.

Így látja a tanító néni

Megkérdeztünk egy több évtizede tanító pedagógust – nevezzük Kati néninek! –, hogy szerinte miért rengeteg a stresszes gyerek. Pontokba szedve:

1. Túl sok a tanóra. A kötelező mindennapi testnevelés és a szülők ambíciói (idegen nyelv a kicsiknek is) már az elsősöknél is előfordul napi 7–8 tanóra. Elhallgathatatlan itt a rendszer felelőssége is.

2. Otthoni túlterheltség. Tanárok és szülők közös felelőssége. Hiába vannak a gyerekek négyig az iskolában, a sok különóra a nagy elvárások miatt sok házi feladat marad otthonra és a hétvégére is.

3. Szorongás a jegyek miatt. Megszüntették már a kisebbeknél is a jól bevált írásbeli értékeléseket, helyette újra elővették az osztályzást, amitől rettegnek a gyerekek.

4. Otthoni környezet. Sok család zaklatott a pénztelenség, a munkanélküliség, a szülők válása miatt, ez komoly nyomot hagy a gyerekekben. Stressz otthon és stressz a suliban = stressz a négyzeten.

Következmények

• félelemérzet

• idegesség

• nyugtalanság

• bizonytalanságérzés

• türelmetlenség

• izgatottság

• koncentrációs problémák

• döntésképtelenség

• alacsony önértékelés

• apátia, depresszió